A KRESZ legújabb változásairól egyre több információ lát napvilágot - íme, mi történt a nyolcadik héten!
Magyarországon a KRESZ tervezett módosításai a biztonság és a technológiai fejlődés érdekében hoznak új szabályokat, míg a Honda és a Nissan egy lehetséges egyesülés kapcsán került ismét a figyelem középpontjába. Eközben a Volkswagen stratégiai átalakulásba kezdett, amely kínai együttműködésekhez is vezethet. A Dacia egy megfizethető elektromos autóval készül, míg az Audi a prémium szegmens felé fordul. Összefoglaltuk, mi történt a héten a járműiparban, a kiemelésekre kattintva bővebben olvashat a témákról.
A KRESZ tervezett módosításai jelentős átalakulásokat hozhatnak Magyarország közlekedési rendszerében, elsősorban a közlekedésbiztonság növelése és a korszerű technológiai megoldások integrálása érdekében. Az egyik kiemelkedő újítás a vezetési oktatás során használt szimulátorok bevezetése, amelyek kiegészíthetik a hagyományos elméleti és gyakorlati képzést. Ezek a szimulációs rendszerek lehetőséget nyújtanak olyan szituációk gyakorlására, amelyek a valós életben nehezen, vagy akár kockázatos módon is végrehajthatók. A tervek szerint a kötelező 29 gyakorlati óra közül legfeljebb hatot lehetne szimulátoron teljesíteni, míg a kötelező óraszámon felül korlátlanul igénybe vehetők lennének a készségek fejlesztésére.
A sebességhatárok időről időre módosulhatnak: egyes autópálya- és autóútszakaszokon akár 10 kilométer/órás növekedés is lehetséges a maximálisan megengedett sebesség tekintetében. A villamosok zárt pályán akár 70 kilométer/órás sebességgel is haladhatnak. Emellett a teherautók, buszok és utánfutót vontató járművek számára a jelenlegi 70-80 kilométer/órás sebességhatár 90 kilométer/órára emelkedhet.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a javaslat előírná, hogy gyalogosként tilos legyen mobiltelefon-használat az úttesten, a gyalogátkelőknél és a vasúti átjárókban. Még több részletet megtudhat az új KRESZ-ről ide kattintva!
A Honda újraindítaná az egyesülési tárgyalásokat a Nissannal, de csak abban az esetben, ha Makoto Uchida, a Nissan vezérigazgatója távozik. A két japán autógyártó eredetileg egy 60 milliárd dolláros együttműködést tervezett, amely segítené őket az amerikai hibridpiacon és a kínai versenytársakkal szembeni küzdelemben. Azonban a Nissan ellenállása miatt a tárgyalások megszakadtak, mivel a vállalat nem volt hajlandó elfogadni, hogy a Honda leányvállalatává váljon.
A Nissan iránt több befektető is felkeltette érdeklődését, köztük a tajvani Hon Hai Precision Industry Co. és a KKR & Co. magántőkealap, akik komolyan mérlegelik a lehetőséget. Amennyiben a Nissan új vezetőséget kap, a Honda ismét fontolóra veheti az egyesülési lehetőséget, ami jelentős következményekkel járhat az egész japán autóipar számára.
A Volkswagen jelentős átalakulás előtt áll: a gyártási kapacitásait drasztikusan, a felére csökkenti, ezzel 35 ezer munkahely megszüntetésére kényszerül. Emellett több németországi gyárát átstrukturálja vagy teljesen bezárja. Az európai piacon tapasztalható stagnálás és a kínai konkurencia növekvő dominanciája miatt a vállalat kénytelen újragondolni stratégiáját.
A vállalat új stratégiai szövetséget alakított ki a kínai CATL-lel, céljuk pedig a korszerűbb és költséghatékonyabb akkumulátorok kifejlesztése, valamint az újrahasznosítási lehetőségek feltérképezése. Ezen kívül a Volkswagen nyitott arra, hogy más kínai partnerekkel is együttműködjön, ezzel is erősítve pozícióját az elektromos autók piacán. A jövőben eldöntendő, hogy a cég saját innovációkra támaszkodik, vagy külső együttműködésekkel igyekszik megerősíteni piaci helyzetét.
A Dacia és az Audi eltérő irányvonalakat követ a jövő autóiparában. Míg a Dacia egy körülbelül 7 millió forintos elektromos városi autó fejlesztésén munkálkodik, amely várhatóan 2026-ban debütál, addig az Audi más megközelítést alkalmaz. Az új Dacia modell a Renault Twingo E-Tech testvérmodelljeként fog megjelenni, és Európában fogják gyártani. Ezzel a lépéssel a Dacia kedvező alternatívát kíván nyújtani az olcsóbb elektromos autók szegmensében.
Ezzel szemben az Audi a prémium szegmensre összpontosít, megszüntetve az olcsóbb modelljeit, például az A1-et és a Q2-t. 2024-ben eladásai 11,8 százalékkal csökkentek, így a BMW, a Mercedes és a Tesla is megelőzte. A márka válasza az exkluzívabb modellek és magasabb árak bevezetése, miközben rugalmasabb elektromos stratégiát követ.
A Continental, a ZF és a Ford jelentős lépéseket tesznek a pénzügyi stabilitás és hatékonyság javítása érdekében, amelyek számos munkahelyet és vállalati stratégiát érintenek.
A Continental 2026 végéig 3000 kutatás-fejlesztési pozíciót szüntet meg, hogy mérsékelje K+F költségeit, és tervezi, hogy 2027-re ezen kiadások arányát 10% alá csökkenti. A legnagyobb leépítések Németországban, különösen Babenhausen és Frankfurt térségében várhatók. Ez a lépés egy átfogó átalakítási program részeként valósul meg, amely korábban már 7000 munkavállaló eltávolítását is magában foglalta.
A ZF vállalat stratégiai átalakuláson megy keresztül, amelynek keretében a teljes hajtáslánc-üzletágát önálló egységként kívánja működtetni, és tervezi annak értékesítését 2026-ig. Ez a lépés több mint 32 ezer munkavállalót érint, és a vállalat bevételeinek negyedét adó, 11,5 milliárd eurós üzletág kiszervezését célozza meg. Jelenleg az üzletág veszteséges lehet a cég pénzügyi gondjai és a kedvezőtlen árakon kötött szerződések következtében. A ZF aktívan keresi az új vevőket, és a Hyundai Csoport, valamint a Foxconn neve merült fel potenciális érdeklődőként.
A Ford is költségcsökkentési intézkedéseket vezet be: az idei évben 1650 középvezető nem részesül részvényalapú bónuszban. Ez a lépés a vállalat azon stratégiájának része, amely a működési hatékonyság javítására és a teljesítmény ösztönzésére összpontosít. Az autógyártó részvényeinek értéke az elmúlt év folyamán 23%-kal csökkent, és ez a döntés bizonytalanságot kelthet a munkavállalók körében, ami a létszámcsökkentés előjele is lehet.
