A klímaváltozás hatásai egyre drámaibban mutatkoznak meg a Balaton vidékén. Az Agrárszektor legfrissebb elemzése szerint a tó ökoszisztémája, valamint a környező mezőgazdasági tevékenységek súlyos kihívások elé néznek. A hőmérséklet emelkedése és a csapad
A NAK-tagok és a NAK-szaktanácsadók most fantasztikus lehetőségnek örvendhetnek: 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak! Ne hagyd ki ezt az exkluzív ajánlatot!
A Balaton Fejlesztési Tanács földnapi konferenciáján szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy hazánk legnagyobb tava rendkívül érzékeny ökológiai és meteorológiai rendszer. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási jelenségek: jégviharok, intenzív felhőszakadások, váratlan széllökések és fokozódó nyári hőhullámok, amelyek egyértelműen a klímaváltozás jelei.
Ezek a jelenségek lényeges hatással vannak a helyi ökoszisztémára, a turizmus dinamikájára és a tóparti települések biztonsági helyzetére.
Dr. Horváth Ákos, a HungaroMet Viharjelző Obszervatórium vezetője a Pénzcentrumnak elmondta: "A Balaton időjárása meglehetősen összetett dolog, nem túlzás azt állítani, hogy hazánk egyik legbonyolultabb meteorológiai folyamatai zajlanak itt.
A tó különleges elhelyezkedése miatt három különböző éghajlati hatás keveredik itt: az óceáni, a mediterrán és a kontinentális klíma együttesen formálja a tájat és az élővilágot.
De ez még korántsem a teljes kép, hiszen a kistérségi hatások is kulcsszerepet játszanak a jelenségek alakulásában. Például a nagy vízfelület egyfajta termikus kényszert gyakorol az időjárásra: lassabban melegszik fel és hűl ki, ezzel folyamatosan formálva a környező mikroklímát. Ezen kívül a Bakony hegység is jelentős hatással bír, hiszen átalakítja az északnyugati irányból érkező légáramlatokat. Ne feledkezzünk meg a változatos talajfelszínről sem, amely szintén hozzájárul a helyi éghajlati viszonyok sokszínűségéhez.
Ezek a tényezők együttesen alakítják ki a Balaton időjárási viszonyainak kiszámíthatatlanságát.
A szakértő figyelmeztetett a Balaton jégrétegének aggasztó csökkenésére: míg 1987-ben a tó felszínét egy lenyűgöző, 42 centiméter vastagságú jégréteg borította, addig 2017-re ez a szám 22 centiméterre esett vissza. A prognózisok szerint 2025-re pedig a Balaton teljesen elkerüli a befagyást.
A jég eltűnése komoly ökológiai hatásokat von maga után, mivel a téli napsugarak szabadon behatolnak a víz felszínére, ezzel aktiválva olyan biológiai folyamatokat, amelyek jellemzően csak tavasszal indulnak be. Ez az algák burjánzásának kedvez, ami a nyári hónapokban is érezhető következményekkel járhat.
Dr. Horváth Ákos a meteorológiai előrejelzések fejlődéséről beszélve hangsúlyozta: "A meteorológiai előrejelzéseink folyamatosan egyre pontosabbá válnak, és jelenlegi helyzetünk drámai különbséget mutat az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest. Különösen fontos, hogy az utóbbi években egy szuperszámítógép is a rendelkezésünkre áll, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a Balatonra optimalizált modelleket futtassunk, és ezeket folyamatosan fejlesszük. A csapatunk is megújult, tele van fiatal, lelkes és szakszerű kollégákkal, ami jelentős előrelépést eredményezett. A méréseink ma már minden eddiginél precízebbek, ami természetesen az előrejelzéseink megbízhatóságát is növeli."
A következő szezonnal kapcsolatban úgy tűnik, hogy a hosszú távú átlagokhoz viszonyítva melegebb időjárásra lehet készülni, és ennek a lehetősége meglehetősen magas.
Természetesen, az előrejelzések sosem kínálnak abszolút bizonyosságot; mindig ott lóg a levegőben a bizonytalanság. Az irány azonban világosan a globális felmelegedés felé mutat. A rendkívüli szárazság hatásait valószínűleg csak a nyár végén fogjuk igazán tapasztalni. Bár a viharok száma csökken, ha mégis megjelenik egy, az várhatóan sokkal intenzívebb lesz, mint amit korábban megszoktunk. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a bizonytalanságot sem; hiszen ha például egy ciklon, mint tavaly a Boris, becsapódik, az jelentős mennyiségű csapadékot hozhat, és gyökeresen megváltoztathatja az adott év időjárási viszonyait.
A Balaton időjárási jelenségei között kiemelkedik egy különösen érdekes aspektus: ősszel a vízfelszín felett megjelenik egy vékony, 10-20 centiméteres "hullámzó réteg", amelyet főként a tapasztalt vitorlázók ismernek és figyelnek. Ez a jelenség a legszembetűnőbb, amikor a tó vize hűvösebb, mint a környező levegő, és erősebb légáramlatok hatására a víz párolgása drámai módon megnő. Ilyenkor a tó felülete szinte életre kel, különleges látványt nyújtva a vízitúrázóknak és a természetkedvelőknek egyaránt.
A parti zónák beépítettsége markánsan alakítja a tó mikroklímáját. A magas épületek és a megváltozott talajfelületek jelentős hatással vannak a légmozgásokra, ami végső soron a tavi vízáramlásra is kihat. Ez a hatás akár Budapestig is eljuthat, amikor a Balaton irányából érkező felhők a főváros égboltjára sodródnak.
A szakértő külön figyelmet szentelt a bakonyi szél és a bóra jelenségének, amelyek a híres adriai bukószelekhez hasonlóan viselkednek: váratlanul lecsapnak, majd a vízfelszínről visszapattannak, ezzel különleges hullámfelhőket hozva létre. Érdekes megfigyelni azt is, amikor a Balaton "válaszol" az északi szélre: a tó közepén keleti szél alakulhat ki, míg a parton még az északi szél hatását érezhetjük.
A Balaton nyári időjárása legfőképpen a konvektív csapadék, vagyis a zivatarok formálja. Ezek a természeti jelenségek nem csupán látványosak, hanem jelentős következményekkel is járnak: erős szélviharok, villámcsapások és jégeső kísérheti őket, amelyek különösen a vízen tartózkodók számára jelentenek komoly veszélyt.
"A zivatarok előfordulása és ereje közvetlen hatást gyakorol a környezetünkre. A legveszélyesebb helyzeteket jellemzően a délnyugati instabilitási vonalak vagy a szupercellák generálják. Ezek a rendkívül erőteljes, forgó zivatarfelhők váratlan eseményeket idézhetnek elő, és szinte pillanatok alatt extrém időjárási körülményeket teremthetnek. Ugyanakkor, ha a nyári zivatarok elmaradnak, az komoly következményekkel járhat, hiszen jelentős vízhiány léphet fel a tónál. Az is problémát jelent, amikor hirtelen hatalmas mennyiségű csapadék zúdul le, mivel ez nagymértékben megterheli a szennyvízrendszert, és a hordalékot is beönti a tóba" - fejtette ki Dr. Horváth Ákos.
A szakember egy érdekes megfigyelést is megosztott: a Balaton "nem szereti" a nappali zivatarokat. Gyakran előfordul, hogy a délnyugati zivatarok láncolata között rés alakul ki, és míg a környező városokban (Veszprém, Kaposvár) heves zivatarok tombolnak, a Balaton területe alig kap csapadékot.
Az atlanti viharciklonok szintén komoly hatást gyakorolnak a Balatonra. A tartós délies áramlások révén akár 1,9 méteres vízszintkülönbség is kialakulhat a tó két partja között, ami olyan érzést kelt, mintha a víz "kibillen" a megszokott állapotából. Ezt a jelenséget a szakértők az apályhoz hasonlítják, ami jól szemlélteti a víz mozgásának dinamikáját.
A konferencián kiemelték, hogy a klímaváltozás egyik legnagyobb aggodalomra okot adó hatása a szárazság és a hőség intenzitásának növekedése.
Az utóbbi évek során a nyugati szelek egyre inkább nedvességgel telítve érkeznek a trópusi tájakról, ami potenciálisan megnövelheti a csapadék mennyiségét. Ugyanakkor a trópusi sivatagok hatása is folyamatosan erősödik. Ez a kettős jelenség – a nedvesség beáramlása és a száraz, meleg légtömegek megjelenése – komoly kiszámíthatatlanságot hoz az időjárásba, ami hosszú távon talán a legnagyobb kihívást jelenti a Balaton környékén.
