Csipkerózsika álmát idéző, elbűvölő helyi kincs a csillagok fénye alatt – képekben.
Nagy Károly matematikus, egykori csillagászbirtokának maradványai ma már a természet ölelésében rejtőznek, ahol a zöldellő növényzet lassan átveszi az uralmat a hajdani tudományos felfedezések fölött.
Néha veszélyes műfaj az urbex - lábunk elé nézni kötelező -, de a kincskeresés, a kincsvadászás mindenért kárpótol. A helyszínben volt valami varázslatos, talán azért lehet az, hogy az urbex turizmus manapság a világkorát éli. A netes böngészéseim egészen hihetetlen történetet tártak fel a hajdanán Nagy Károly matematikus, csillagász tulajdonában álló birtokról. A csillagvizsgáló torony egykor az ország egyik legmodernebben felszerelt tudományos helyszíne volt, annak ellenére, hogy sosem készült el teljesen.
Urbex: A történelem viharai nem kímélték az elhagyott helyeket Az urbex, vagyis az urban exploration, egy izgalmas kaland, amely a városok elfeledett, elhagyott szegleteinek felfedezéséről szól. Ezek a helyek sokszor a történelem viharainak tanúi, amelyek nyomot hagytak az épületeken és a falak között. Minden egyes helyszín egy külön történetet mesél el, tele titkokkal, emlékekkel és a múlt szellemének nyomával. A romos gyárak, üres iskolák és elhagyott kórházak mind-mind a városi élet egykori pezsgését idézik fel, miközben a természet lassan visszaveszi, ami valaha az emberé volt. Az urbex felfedezői nem csupán a látványra kíváncsiak, hanem arra is, hogy megértsék, miért és hogyan váltak ezek a helyek elhagyatottá. Minden lépésük egy újabb felfedezés, egy újabb lehetőség arra, hogy a múlt titkai közelebb kerüljenek a jelenhez. A történelem viharai, amelyek nem kímélték ezeket a helyeket, a társadalmi változások, a gazdasági válságok és az emberi döntések következményei. Az urbex során nem csupán az épületek romjait, hanem azok lelkét is felfedezzük, hiszen minden fal, minden repedés egy-egy elfeledett emlék darabkája. Ezért az urbex nem csupán egy hobbi vagy kaland – ez egy utazás a történelem mélyére, ahol a múlt és a jelen találkozik, és ahol minden felfedezés új kérdéseket vet fel. Az elhagyott helyek felfedezése során nem csupán az épített környezetet, hanem az emberi történeteket is megismerjük, amelyek meghatározták azokat a falakat, amelyek között most járunk.
Alig kezdte meg működését a csillagvizsgáló 1847-ben, amikor a körülötte zajló 1848-49-es szabadságharc viharos eseményei máris rányomták bélyegüket. A 20. század viszontagságai sem kímélték az ország csillagászati intézményét, amely a történelem viharos hullámaival küzdött. Az Origo cikkének tanúsága szerint a második világháború okozta rombolás volt a legnagyobb csapás, hiszen a háborús események nem csupán a környéken söpörtek végig, hanem hónapokig húzódó frontvonalat is kialakítottak a német-magyar és orosz haderők között. A kastély ekkor az 5. Wiking SS páncéloshadosztály bázisaként funkcionált, míg a csillagvizsgáló a stratégiai elhelyezkedése miatt megfigyelőtorony szerepét töltötte be. Mára a csillagvizsgáló omladozó épülete mellett csupán egy klasszicista mauzóleum maradt épen, amelyet Nagy Károly eredetileg testvére számára emeltetett. A bicskekincse.hu tájékoztatása szerint az önkormányzat tervei között szerepel az épületek helyreállítása, hiszen igazi értéket képviselnek, és vétek lenne hagyni, hogy egy ilyen jelentős műemlék az idő vasfogának áldozatául essék. Kincsvadászatunk során számos izgalmas pillanatot örökítettünk meg, amelyeket szívesen megosztunk veletek!
