Idén a természeti katasztrófák megdöbbentő mértékű pusztítást végeztek, és a globális gazdaságra gyakorolt hatásuk felbecsülhetetlen. Az események következtében kialakult károk száma és mértéke szinte félelmetes, és a világ minden táján érezhetőek a követ
Hurrikán, tájfun, árvíz és földrengés is pusztított idén a világban. A tíz legnagyobb természeti katasztrófa összesen több mint 2000 halálos áldozatot szedett, az anyagi kár pedig meghaladta a 220 milliárd dollárt.
Mozgalmas év volt 2024, de sajnos természeti katasztrófákban sem volt hiány. Az őszi magyarországi árvizet ugyan sikerült átvészelni, és nem szedett halálos áldozatot, a világ több pontján azonban hatalmas pusztítást okozott a tomboló természet. A világ tíz legköltségesebb éghajlati katasztrófája 2024-ben összesen 229 milliárd dolláros kárt okozott, és több mint 2000 ember halálát okozta - derült ki a biztosítási kifizetések legfrissebb éves összefoglalójából.
A The Guardian által bemutatott elemzés arra mutat rá, hogy a megjelölt kárösszeg közel háromnegyede az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb gazdaságában keletkezett. Az adatokat 2018 óta gyűjtik, és ez az első alkalom, hogy egyetlen évben két különálló vihar is több mint 50 milliárd dolláros kárt okozott.
A legnagyobb pusztítást végzők listájára a délkelet-ázsiai Yagi tájfun is felkerült, amely legalább 829 ember halálát okozta, és 12,6 milliárd dolláros anyagi kárt eredményezett. Az európai Boris vihar sem volt épp kíméletes, legalább 26 ember életét követelte, és 5 milliárd dollárnyi kárt okozott. Nemcsak a viharok, hanem az árvizek is nagy pusztítást végeztek, idén Dél-Kínában, Bajorországban, Valenciában és a brazíliai Rio Grande do Sulban voltak a legnagyobb katasztrófák.
Az idei év során a legnagyobb természeti katasztrófák mindegyike meghaladta a 4 milliárd dolláros (körülbelül 1500 milliárd forint) kárt, ami figyelemre méltó számadat a globális környezeti kihívások tükrében.
Az éghajlatkutatók nemcsak a természeti katasztrófák gyakoriságát vizsgálják, hanem részletes számításokat is végeznek annak érdekében, hogy megértsék, milyen mértékben növelik a fosszilis tüzelőanyagok, mint a gáz, az olaj és a szén, az ilyen események előfordulásának valószínűségét. Mariam Zachariah, az Imperial College London időjárás-kutatója hangsúlyozta, hogy a legtöbb természeti katasztrófának egyértelműen érezhetőek az éghajlatváltozásra utaló jelei. Rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek rendkívüli szenvedést okoznak, és ezek a hatások a világ minden táján tapasztalhatóak.
A tomboló természet nem válogat, és a pénztárcákra sem kíméletesen hat.
"A jelentés csupán egy pillanatfelvétel a 2024-es katasztrófák világáról. Számos aszály, hőhullám, erdőtűz és árvíz nem található benne, pedig ezek a jelenségek egyre inkább mindennapossá és drámaibbá válnak" - hangsúlyozta a kutató.
