A Valutaalap aggasztó előrejelzést osztott meg a 2025-ös gazdasági növekedés kilátásairól.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csökkentette globális növekedési előrejelzését, reagálva az Egyesült Államok vámintézkedéseire és a nemzetközi színtéren tapasztalható jelentős kockázati tényezőkre. A kedden közzétett World Economic Outlook (WEO) jelentésében a szervezet emellett javaslatokat is tett a kereskedelempolitika irányainak átgondolására.

Az IMF hangsúlyozta, hogy a WEO világgazdasági előrejelzés 2025. januári frissítése óta az Egyesült Államok számos új vámintézkedést jelentett be és valósított meg. Ezen intézkedésekre kereskedelmi partnerei is reagáltak ellenintézkedések bevezetésével, ami önállóan is jelentős negatív növekedési sokkot eredményezett. A helyzetet tovább súlyosbította az intézkedések körüli kiszámíthatatlanság, amely megnehezíti az előrejelzések készítését – állapította meg a jelentés.

Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint a globális növekedés 2025-ben 2,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,0 százalékra csökken a januárban várt 3,3-3,3 százalékhoz képest, és jóval alatta marad a 2000-től 2019-ig tartó periódus 3,7 százalékos átlagának. A fejlett gazdaságok növekedése 2025-ben 1,4 százalékos lesz. Az Egyesült Államokban a nagyobb politikai bizonytalanság, a kereskedelmi feszültségek és a gyengébb keresleti lendület miatt a növekedés várhatóan 1,8 százalékra lassul, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb a januári előrejelzéshez képest.

Az euróövezet gazdasági növekedésének várakozásai 0,8 százalékra rúgnak, ami egy 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző előrejelzésekhez képest. A feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok körében a növekedés 2025-re 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3,9 százalékra lassulhat. Ez különösen aggasztó a legnagyobb mértékben érintett országok, mint például Kína számára, ahol a közelmúlt kereskedelmi intézkedései jelentős hatással voltak a gazdasági teljesítményre.

A globális infláció várhatóan a januári várakozásoknál valamivel lassabb ütemben csökken, 2025-ben 4,3 százalékot, 2026-ban pedig 3,6 százalékot ér el, a fejlett gazdaságok esetében jelentős felfelé irányuló, a feltörekvőknél enyhe lefelé irányuló revíziókkal 2025-ben.

A kilátásokban az erősödő lefelé mutató kockázatok dominálnak.

Az előrejelzés szerint a kereskedelmi háború kiéleződése és a növekvő kereskedelempolitikai bizonytalanság tovább csökkentheti a közeli és hosszú távú növekedést, miközben a politikai mozgástér szűkülése gyengíti a sokkokkal szembeni ellenállóképességet. Az eltérő és gyorsan változó politikai álláspontok és a romló hangulat további átárazódást indíthat el az eszközökben, ami túlmutathat az amerikai vámok bejelentése után bekövetkezett helyzeten, a devizaárfolyamok és a tőkeáramlások éles kiigazításain, különösen a már eladósodott gazdaságok esetében. Ez szélesebb körű pénzügyi instabilitást eredményezhet, beleértve a nemzetközi monetáris rendszer károsodását is - áll a jelentésben.

A demográfiai trendek és a külföldi munkaerő csökkenése gátat vethet a gazdasági növekedés potenciáljának, továbbá veszélyeztetheti a költségvetés hosszú távú stabilitását. A legutóbbi megélhetési válság tartós hatásai, együtt a politikai mozgástér beszűkülésével és a középtávú növekedési perspektívák elhomályosulásával, ismételten társadalmi feszültségekhez vezethetnek - figyelmeztettek a szakértők.

Számos feltörekvő piacgazdaság ellenállóképessége komoly próbára kerülhet a kedvezőtlen globális pénzügyi környezet következtében, ahol a magas adósságszintek kezelése egyre nehezebb feladattá válik. A nemzetközi fejlesztési támogatások csökkenése tovább fokozhatja az alacsony jövedelmű országokra nehezedő nyomást, ami vagy a hátralékok növekedését, vagy jelentős költségvetési kiigazításokat eredményezhet. Ezek a lépések viszont azonnali és súlyos hatással lehetnek a gazdasági növekedésre és az életszínvonalra.

Az IMF álláspontja szerint a jelenlegi vámok csökkentése, valamint a kereskedelempolitikák világos és stabil keretének megteremtésére irányuló új megállapodások hozzájárulhatnak a globális gazdasági növekedés fellendüléséhez. A jövő kulcsa az egyértelműség és a hatékony koordináció – emelték ki a szakértők.

Az IMF ajánlása szerint az országoknak együttműködve kell törekedniük egy stabil és kiszámítható kereskedelmi környezet kialakítására, az adósságok átütemezésének megkönnyítésére, valamint a közös kihívások hatékony kezelésére. Emellett fontos, hogy foglalkozzanak a belpolitikai és strukturális egyensúlytalanságokkal, ezzel biztosítva saját gazdaságuk stabilitását. Ez a megközelítés hozzájárulhat a növekedés és az infláció közötti egyensúly helyreállításához, a tartalékok újjáépítéséhez, a középtávú növekedési kilátások élénkítéséhez, valamint a globális egyensúlytalanságok csökkentéséhez.

A központi bankok számára legyen továbbra is prioritás a monetáris politikai álláspontok finomhangolása, hogy mandátumukat teljesítsék, és biztosítsák az ár- és pénzügyi stabilitást egy még nehezebb kompromisszumokat tartalmazó környezetben - szorgalmazza az IMF.

A költségvetési mozgástér helyreállítása és az államadósság fenntartható pályára állítása mellett elengedhetetlen a nemzeti és gazdasági biztonságot biztosító alapvető kiadási szükségletek kielégítése is. Ehhez elengedhetetlenül fontosak a megbízható középtávú költségvetési konszolidációs tervek - hangsúlyozták.

A munkaerő-, termék- és pénzügyi piacok strukturális reformjai kiegészítenék az adósság és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket - fogalmazta meg a előrejelzésében a nemzetközi szervezet.