Bűn, gyűlölet és politika: egy figyelemre méltó és drámai adat került nyilvánosságra Németországban.

A politikai indíttatású bűncselekmények száma drámai mértékben nő Németországban, amit a társadalmi polarizáció, a migrációs feszültségek és a radikalizációs hajlam együttesen táplál. Dobrowiecki Péter, a Magyar-Német Intézet vezető kutatója szerint a hatóságok tisztában vannak a problémák mélyebb összefüggéseivel, ám a késlekedő válaszok politikai következményekkel járhatnak, különösen a hagyományos nagy centrumpártok számára.

A Magyar-Német Intézet heti hírösszefoglalójában számolt be arról, hogy Németországban 2024-ben több mint 84 ezer politikai indíttatású bűncselekményt regisztráltak, ami 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és a legmagasabb érték 2001 óta. Ezen bűncselekmények közel felét "jobboldali indíttatásból követték el", számuk 28 945-ről (2023-as adat) 42 788-ra emelkedett.

A tavalyi 4 107 politikai indítékú erőszakos bűncselekmény között is különösen magas, mintegy 36 százalék "a jobboldali hátterűek aránya", míg 24 százalék pedig "idegen ideológiával" függött össze. A gyűlölet-bűncselekmények száma 19 481 volt, antiszemita indíték 6 236 esetben merült fel.

Országunk jelenlegi helyzete egyre kaotikusabbá válik, úgy tűnik, hogy valami valóban kezdi elveszíteni az irányítását.

Alexander Dobrindt belügyminiszter bejelentette, hogy "biztonsági offenzívát" indítanak, melynek keretében a hatóságok jogkörének kiterjesztése és a súlyos antiszemita bűncselekményeket elkövető külföldiek gyorsított kiutasítása is szerepelhet. Dobrindt hangsúlyozta, hogy a "jobboldali szélsőségesség" a legkomolyabb fenyegetést jelenti, ugyanakkor más veszélyek is jelen vannak. Kiemelte, hogy sürgető szükség van az alkotmányos rend védelmére és az erőszakos cselekmények ellen irányuló határozott fellépésre.

Az Indexnek nyilatkozó Dobrowiecki Péter, a Magyar-Német Intézet vezető kutatója szerint a németországi politikai indíttatású bűncselekmények drasztikus emelkedése alapvetően a társadalmon belüli polarizáció felerősödésének, ezáltal pedig a radikalizációra való fokozott hajlam jelenlétének lenyomata.

A német társadalmon belüli megosztottságot tovább mélyítették a hosszabb ideje fennálló, nem megfelelően vagy egyáltalán nem kezelt szociális és gazdasági problémák. Ezt jól mutatják az egyre gyakoribb, ideológiai töltetű tüntetések is

- emelte ki a kutató.

Mint hozzátette: a lakosság körében tapasztalható fokozódó elégedetlenség - amit a 2025. februári Bundestag-választásokon a politikai spektrum bal- és jobbszélén leadott szavazatok magas aránya is jelez - kiegészülve a nemzetközi politikai környezet bizonytalanságával (mindenekelőtt az Ukrajnában és Gázában zajló háborúval) megfelelő táptalajt jelentett a politikai indíttatású, más szóval politikai motivációból elkövetett bűncselekmények számának drámai növekedéséhez.

Dobrowiecki Péter hangsúlyozza, hogy a 2024-es év belpolitikai instabilitásai – mint például a Scholz-kormány esetleges megbukása és a berlini választások megismétlése – kulcsfontosságú tényezők, ahogyan arra Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter is rámutatott a jelentésének hivatalos bemutatóján. Ezen felül a feszültebb politikai légkör, amely a szövetségi (EU-választások) és tartományi választások (Szászország, Türingia, Brandenburg) körüli eseményekhez kapcsolódik, szintén hozzájárulhatott a bűncselekmények számának növekedéséhez.

Lapunk kérdésére, miszerint a német hatóságok milyen alapon kategorizálják a bűncselekményeket jobboldali, baloldali vagy "idegen ideológiájú" csoportokba, a kutató részletesen kifejtette, hogy a németországi biztonsági szervek - beleértve a tartományi és szövetségi rendőrséget, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatalt - 2001 óta alkalmazzák a "jelenségkörök" (Phänomenbereich) terminológiát a politikai motivációval rendelkező bűncselekmények (Politisch motivierte Kriminalität, PMK) nyilvántartott eseteinek osztályozására.

A hatóságok a bűncselekmények összegyűjtését, dokumentálását és értékelését országos szinten egységes irányelvek szerint végzik. Az értékelési folyamat során az elkövetett bűncselekményeket három fő kategóriába sorolják: jobboldali, baloldali, illetve "idegen ideológiájú".

A Magyar-Német Intézet vezető kutatója felvetésünkre arra is kitért, hogy az antiszemitizmus jelentős növekedése összefüggésbe hozható-e Németország migrációs problémáival. Dobrowiecki Péter arra hívta fel a figyelmet: bár Németországban jellemzően ódzkodnak ezen állítás nyilvános elismerésétől, a részválaszok és háttérbeszélgetések alapján a német hatóságok alapvetően tisztában vannak a két folyamat közötti összefüggéssel.

A Németországba irányuló migráció, különösen az illegális formák, az elmúlt évtizedben drámai mértékben megerősödött, és ezzel együtt számos társadalmi problémára irányította a figyelmet, amelyek már 2015 előtt is léteztek, de nem voltak olyan nyilvánvalóak a német társadalom számára. Különösen fontos kiemelni az integráció hiányosságait. Már jóval a 2015-2016-os migrációs krízis előtt különböző tudományos kutatások jelezték, hogy a migrációs háttérrel rendelkező fiatalok, főként a muszlim közösségből érkezők körében, egy jelentős részesedés elutasítja a német társadalom hagyományos normáit. Legyen szó az alapvető vallásszabadságról, a nők egyenjogúságának elismeréséről, vagy a vallási előírások állami jogszabályokhoz való igazításáról – a fiatalok között végzett felmérések alapján sokan, sőt, sok esetben többségük nem értett egyet ezekkel az értékekkel.

- osztotta meg a kutató véleményét.

Hozzátette: már ekkor fontos problémaként jelentkezett Izrael államhoz és a zsidó közösséghez való viszony is. "Világosan megfigyelhető volt, hogy még egy átlagos, másod- vagy harmadgenerációs bevándorló családból származó muszlim fiatal is sok esetben elutasító vagy ellenséges módon nyilvánult meg ezekben a kérdésekben. A német többségi társadalom a szakértői jelentések és tudományos elemzések ellenére sokáig nem vett tudomást ezekről a folyamatokról. Annál nagyobb volt a társadalom és a mainstream média megdöbbenése, amikor a Hamász 2023. október 7-i támadása, az izraeli válaszcsapások és a teljes körű háború kitörése után robbanásszerűen megnőtt az antiszemita hangvételű tüntetések és bűncselekmények száma Németországban" - emlékeztetett Dobrowiecki Péter.

A hatóságok erélyes fellépése ellenére a probléma továbbra is jelen van, ahogyan azt a mostani jelentés is mutatja. A tavalyi évben regisztrált 6236 antiszemita bűncselekmény közel 21 százalékos növekedést jelent az előző, 2023-as évhez képest, amikor 5164 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel. Mindez a 2023-as erőteljes növekedést követően újabb negatív csúcsot jelent. A hatósági besorolás szerint az elkövetett bűncselekmények 48 százaléka jobboldali, 31 százaléka pedig "idegen ideológiájú" indíttatásra vezethető vissza.

A német belügyminiszter által bejelentett új "biztonsági offenzíváról", valamint a gyorsított kitoloncolásokról a Magyar-Német Intézet vezető kutatója elmondta: már a koalíciós tárgyalások során megállapodott a CDU/CSU és az SPD abban, hogy vissza kell vonni azoknak a külföldi állampolgároknak a tartózkodási engedélyét, akik visszaélnek németországi jelenlétük lehetőségével, és erőszakos, súlyos bűncselekményeket követnek el. Ennek érdekében a koalíciós pártok egyetértettek abban, hogy azok a külföldi elkövetők, akik élet, testi épség vagy szexuális önrendelkezés elleni bűncselekményt, gyűlöletkeltést, antiszemita cselekményt vagy rendőrök elleni támadást követnek el, börtönbüntetés mellett automatikusan kitoloncolásra számíthatnak.

Dobrowiecki Péter hangsúlyozta, hogy a külföldi elkövetők kiutasítása már jelenleg is lehetséges, különösen, ha a bűncselekmény antiszemita vagy rasszista indíttatású. Azonban ennek végrehajtásához számos feltételnek kell teljesülnie. Például, ha az elkövetőnek német állampolgárságú gyermeke van, akkor nem minősül kitoloncolhatónak.

"Másrészről a jelenlegi szabályozás csak abban az esetben engedélyezi a kitoloncolási eljárás megindítását, ha az antiszemita vagy rasszista indítékból elkövetett bűncselekményt legalább két év börtönbüntetéssel sújtják. A szövetségi belügyminiszter bejelentése alapján azonban a jövőben már egyéves szabadságvesztés esetén is megindulhatna az eljárás" - osztotta meg a kutató véleményét.

Kiemelte, hogy a hatékonyabb intézkedések érdekében a belügyminiszter erősítené a korábban számos szakértő által hiányosnak ítélt együttműködést a tartományi rendvédelmi szervek és a szövetségi rendőrség között.

A bűncselekmények számának emelkedése Németországban komoly hatással van a társadalmi kohézióra és a politikai diskurzusra. Dobrowiecki Péter rámutatott, hogy ezek a jelenségek inkább tükrözik a német politikai diskurzus és társadalmi kapcsolatok jelenlegi helyzetét, semmint hogy aktívan formálnák azokat. A bűnözés növekedése nem csupán statisztikai adat, hanem mélyebb társadalmi feszültségek és politikai reakciók jele is, amelyek a pártpolitikai tájat is átrendezhetik.

A társadalom által régóta jelzett problémák – például a közbiztonság, a gazdasági válság és a szociális egyenlőtlenségek – kezelésének elmulasztása súlyosbítja a helyzetet, és a német politikai táj szélein elhelyezkedő pártokat erősítheti. Ez a helyzet nemcsak a további polarizációt generálja, hanem kifejezetten a hagyományos nagy centrumpártok, mint a CDU/CSU és az SPD számára is kedvezőtlen következményekkel járhat. Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi koalíciós kormány talán az utolsó lehetőség a német politikai élet korábbi meghatározó szereplői számára, hogy legalább részben helyreállítsák az egyre inkább elforduló választók bizalmát. Ha ez nem történik meg, akkor nincs akadálya annak, hogy az AfD, valamint a Die Linke és más baloldali populista csoportok tovább erősödjenek.

- Ezt a kérdést alaposan megvizsgálva, így nyilatkozott a kutató:

A német közvélemény egyre növekvő aggodalommal tekint a közbiztonság romlására és a politikai szélsőségek térnyerésére. Dobrowiecki Péter idézte az Ipsos közvélemény-kutató május eleji felmérését, amely szerint a migráció kérdését a válaszadók 42 százaléka jelölte meg elsődleges problémaként, míg a közbiztonság helyzete 30, a politikai szélsőségek jelenléte 20 százalékuk számára okoz komoly aggodalmat.