Bloomberg-kommentár: A lengyel elnökválasztás kimenetele jelentős hatással lehet Európa biztonsági helyzetére is.

Ha Jaroslaw Kaczynskiék elveszítik az elnöki pozíciót, a végrehajtói hatalom helyreállítása valószínűleg bonyolultabbá válik. De milyen kapcsolatban áll ez a kontinens biztonságával? Erről számol be a Bloomberg.

A június 1-jén esedékes második forduló tétje az, hogy Lengyelország képes-e helyreállítani a jogállamot és az EU megbízható partnere marad-e a jobboldali populizmus csaknem egy évtizedes megosztó uralma után. Az eredményt mohón lesik az egész Európai Unióban, mivel több tagország, beleértve Magyarországot és Szlovákiát, már illiberális útra lépett, ráadásul a szélsőjobbot felbátorítja Trump visszatérése - írja a Bloomberg két kommentátora, Piotr Skolimowski és Wojciech Moskva.

A lengyel választók választása kulcsfontosságú pillanatként szolgálhat, amely megmutatja, hogy van-e esély a demokrácia hanyatlásának megfordítására. Az országban az elnöki palota a demagógok utolsó védelmi vonalává vált. A következő fordulóban minden egyes leadott szavazat, különösen a versenyben alulmaradt jelöltekre érkező voksok sorsa, döntő jelentőséggel bír. Ez a helyzet nem csupán a politikai tájat formálja, hanem a jövő demokratikus értékeinek megőrzését is meghatározza.

Rafal Trzaskowski varsói polgármester, az első forduló győztese azokra számít, akik eddig a kormánykoalíció más pártjainak jelöltjeire szavaztak. Ellenfele, Karol Nawrocki történész, formálisan független civil, valójában a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje pedig a jelek szerint kötéltáncra kényszerül, mert meg kellene hódítania a szélsőjobbos Slawomir Mentzen és Grzegorz Braun híveit, de úgy, hogy ne riassza el a mérsékelteket. A legutóbbi felmérés alapján fej-fej mellett állnak a jelöltek, 46, illetve 44 százalékkal.

Az államfői poszt Lengyelországban leginkább ceremoniális, de az elnök megvétózhatja a parlamenti döntéseket, a pártok számára ezért nagyon nem mindegy, ki tölti be.