Az ország történetének első életfogytiglani szabadságvesztéséről van szó - most megismerhetjük a bírák véleményét e jelentős döntés kapcsán.
A 2024-ben megjelent első kötet folytatásaként most bemutatkozik Az igazság szolgálatában - Bírósági életutak II. című kiadvány, amelyben nyolc újabb életutat ismerhetünk meg. A Zalaegerszegi Törvényszék által publikált kötet az igazságszolgáltatás mögött álló személyek emberi arcait és történeteit hozza elénk, gazdagítva ezzel a jogi pálya sokszínűségét és mélységét.
A könyv létrejöttét az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázata tette lehetővé. 2014-ben, immár 11 éve, indult el az első bíróságtörténeti projekt, amelyet az OBH támogatott. Ekkor készült el az a bírósági tárlat, amely dr. Magyar Károly irányítása alatt formálódott, és melynek keretében törvényszéki elnököket és kiemelkedő jogtudósokat bemutató arcképcsarnokot alakítottak ki. Azóta, bár a Covid-járvány miatt egy év kihagyás volt, a Zalaegerszegi Törvényszék minden évben elnyerte a támogatást, és folytatta a bírósági örökség megörökítését.
A Zalaegerszegi Törvényszék igencsak aktív
Elkészültek a Bírósági históriák, az archontológiák, felújították a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal síremlékét, a Nagykanizsai Járásbíróságon állandó kiállítás nyílt, készültek tájékoztató molinók, mutattak be színdarabot és legnagyobb beruházásként elkészült az ifjú Deák márványszobra is a törvényszéken. A Bírósági életutak egyedülálló kiadvány ebben a sorban: nagyra becsült kollégák mesélnek interjúk keretében életükről, pályájukról, és osztják meg a hivatásukról a gondolataikat. A második kötetben helyet kapott a határon túl élő 90 éves Hajós Ferenc is, aki ezer szállal kapcsolódik a magyar, illetve a zalai jogászvilághoz.
Kiemelkedő egyéniségek
A Zalaegerszegi Törvényszék történetének két kiemelkedő alakja is megszólal a kötet lapjain: dr. Kutasi István és dr. Magyar Károly. Az ő tapasztalataik révén egy több mint ötven éves bírósági hagyomány és irányítás lenyomata bontakozik ki az olvasó előtt. Dr. Kutasi István 1959-ben kezdte meg pályafutását az igazságszolgáltatásban, ahol a zalaegerszegi járásbíróság vezetésével, majd a Zala Megyei Bíróság irányításával szerzett elismerést. 1992-ben dr. Magyar Károly lépett a színre, aki több mint két évtizedes vezetői munkájával formálta a bíróság életét, és ma is aktívan részt vesz annak működésében: oktatóként tevékenykedik, valamint a kiadványok gondozásáért felelős Bíróságtörténeti Koordinációs Testületet irányítja.
Három csapás
Dr. Horváth Katalin és dr. Horváth Károlyné, dr. Pillér Ágnes, a jogi egyetem befejezése után külön utakon, de mindketten Nagykanizsán kezdték meg bírósági pályafutásukat. Dr. Horváth Katalin, aki a megyei bíróság elnökhelyettese volt, kezdetben nem vágyott a vezetői pozícióra, csupán egy rövid ciklust tervezett, ám végül több mint két évtizeden át támogatta dr. Magyar Károlyt az intézmény irányításában. Ezzel szemben dr. Horváth Károlynét nagybátyja jogtanácsosként terelte a jogi pálya irányába, és őt már a kezdetektől a büntetőjog vonzotta. Érdekes módon az ország első életfogytig tartó szabadságvesztését kiszabó dr. Mesterházy István, aki a "három csapás elve" alapján hozta meg döntését, más jogterületek iránt is érdeklődött; az egyetem első éveiben jogtanácsosként képzelte el a jövőjét. Ha a zalai barátai nem bátorítják, valószínűleg nem lett volna a megyénk bírája.
