Alkotmányjogász véleménye szerint a kormány által benyújtott törvénytervezet rendkívül aggasztó következményekkel járhat, mivel gyakorlatilag bárki életére hatással lehet.
"Amennyiben a parlament honlapján közzétett tervezetet elfogadják, a Szuverenitásvédelmi Hivatal gyakorlatilag bármely vállalat vagy szervezet esetében megállapíthatja, hogy az sérti Magyarország szuverenitását. Ez pedig jelentős büntetéseket vonhat maga után" - nyilatkozta a HVG-nek Stánicz Péter alkotmányjogász a kormány által "átláthatósági törvénynek" nevezett jogszabálytervezetről. Kiemelte, hogy nem világos, pontosan mely cselekedetek lesznek büntetendők. Ennek következményeként a törvény várhatóan elrettentő hatással bír majd, mivel sokan inkább visszafogják magukat, hogy elkerüljék a jogi következményeket.
"A kormány által átláthatósági törvénynek nevezett tervezet nem felel meg a jogállami normáknak" - mondta a HVG-nek Stánicz Péter alkotmányjogász, aki szerint a benyújtott javaslat olyannyira homályosan fogalmaz, hogy lényegében bárkire, bármilyen szervezetre alkalmazható. Arról pedig szabadon dönthet majd az amúgy is kétséges felhatalmazással rendelkező Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy ki válhat szankcionálhatóvá.
Amennyiben a parlament hivatalos weboldalán közzétett tervezetet elfogadják, úgy büntetőjogi következményekkel kell szembenézniük azoknak a magyar cégeknek, civil szervezeteknek és sajtótermékeknek, amelyek külföldi forrásból nyújtott "támogatásokban" részesülnek, és ezzel veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. A javasolt szabályozás szerint a szuverenitás veszélyeztetettnek minősül, ha valaki kétségbe vonja vagy negatív fényben tünteti fel azokat az alapelveket, amelyeket a tervezet alkotmányos alapértékekként definiál. Ezek közé tartozik például a demokratikus jogállamiság, az önazonossághoz való jog, a család és a házasság védelme, a keresztény értékek megóvása, valamint a más országokkal való békés együttélés iránti elköteleződés.
Az alkotmányjogász véleménye szerint azonban nem teljesen világos, hogy...
Stánicz Péter szerint a jogbiztonság és az annak részét képező normavilágosság az egyik legfontosabb jogalkotási követelmény. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályoknak világosnak és egyértelműnek kell lenniük: pontosan tisztázni kell, hogy mit jelentenek a törvényben szereplő fogalmak, kikre vonatkozik a szabályozás, valamint hogy milyen cselekmény esetén lehet büntetésre számítani. "A tervezetben olyan tág fogalmakat alkalmaznak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal gyakorlatilag bármilyen vállalatra, szervezetre rásütheti, sérti Magyarország szuverenitását. A túlzottan tág fogalmak mindig lehetőséget adnak az önkényes jogalkalmazásra" - fogalmazott. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ráadásul maga határozhatja meg azt is, hogy mit is jelentenek a törvényi fogalmak.
Az alkotmányjogász szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal eleve megkérdőjelezhető alkotmányos felhatalmazással rendelkezik, de eddig nem voltak szankcionálási lehetőségei. Ha viszont elfogadják a jogszabályt, akkor közvetve ugyan, de rendelkezik, majd ilyen jogosultsággal, ráadásul rendkívül jelentős büntetések kiszabását teheti lehetővé. A nem egyértelmű szabályozás miatt pedig már egy jelentéktelen cselekményt is szabályellenesnek minősíthetnek.
A tervezet értelmében a Kúria jogosult jogorvoslatot fogadni, azonban az eredeti döntés megváltoztatására nem rendelkezik felhatalmazással. Stánicz Péter rámutatott, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kúria csupán az eredeti döntés fenntartására vagy érvénytelenítésére képes, de a hatóságot semmi nem akadályozza meg abban, hogy más indokokat felhozva ismételten ugyanazt a döntést hozza meg, akár többször is. "Ez pedig lényegében kiüresíti a bírósági eljárást és a jogorvoslat lehetőségét" - fűzte hozzá. Emellett szerinte alkotmányos okot is igényel a köztes bíróságok teljes eltávolítása a rendszerből.
Az alkotmányjogász úgy vélte, a tervezet ellentétes lehet a nemzetközi és uniós joggal, az viszont éveket vehet igénybe, mire ezt valamelyik nemzetközi bíróság is megállapítja. "Az például, ha az uniós támogatás elfogadását is szankciókkal lehet sújtani bizonyos esetekben, felvethet további aggályokat is" - fogalmazott.
Stánicz Péter megjegyezte, hogy a tervezet összességében félelmetes következményekkel járhat: amennyiben a jogalkotó egy szankciót helyez kilátásba, de nem pontosítja, hogy ez kiket érint és milyen cselekményekre vonatkozik, az emberek hajlamosak lesznek óvatosabbá válni a büntetések elkerülése érdekében. Hozzátette, hogy ez a jogi eszköz rendkívül erőteljes lehet a kormány számára, hiszen a homályos szabályozás lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bármely vállalatot vagy szervezetet célba vehessen.
