Ady-napok a Párkányi Alapiskolában: Ünnep a költészet jegyében A Párkányi Alapiskola falai között idén is megrendezésre kerültek az Ady-napok, amelyek során a diákok a magyar költészet egyik legnagyobb alakját, Ady Endrét ünnepelték. Az esemény célja nem

A huszonöt éve Ady Endréről elnevezett párkányi alapiskola, amely közel 700 diákot fogad, november hónapban igazán pezsgő életet él. Nemrégiben a Rákóczi Szövetség küldöttsége és vendégeik kedves meglepetéssel érkeztek az elsősök számára, most pedig újabb izgalmas eseményre került sor: megrendezték az Ady-napokat. A pedagógusok minden évben gondosan kidolgozott, színes programot készítenek, amelyhez a diákok aktívan csatlakoznak, így a rendezvény valóban közösségi élménnyé válik.

Bacsó Péter, az iskola igazgatója az ünnepi megnyitón hangsúlyozta, hogy az Ady-napok több mint negyed évszázados hagyománya során folyamatosan a magyar irodalom, a művészetek, a magyar történelem és a hagyományőrzés témakörei állnak a középpontban, formálva ezzel a gyermekek számára kínált programokat.

Az alsó tagozatosokat idén kreatív mesefoglalkozások, népi játékok és kézműves tevékenységek szórakoztatták. A felső tagozatosok számára a néphagyományok mellett kézműves, múzeumpedagógiai, biblioterápiás és önismereti foglalkozások kínáltak tartalmas élményeket. Emellett a diákok találkozhattak a Hazajárók csapatának két neves tagjával, Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral. A 8. és 9. évfolyam tanulói az Ady-napok "nulladik napján" megtekintették a Hancsovszky című hazai magyar filmet, amely a felvidéki magyarság II. világháború utáni üldöztetését, valamint Hancsovszky Béla, egy 19 éves tornaljai fiatal igaz történetét mutatja be. A következő napon Budapestre utaztak, ahol az Országház és a Terror Háza kiállításait látogatták meg.

A programkínálatot két kiállítás tette teljessé az iskola folyosóján található Léda Galériában. Az első kiállításon az iskola diákjai által készített műalkotások szerepeltek, amelyek a több mint tíz éve megrendezésre kerülő Festészeti Maraton című verseny keretében születtek. A programot Sipos Tímea tanárnő álmodta és szervezte meg. Az idei téma a magyar népmesék voltak, amelyeket közel negyven diák örökített meg alkotásaiban. A legszebb műveket a képzőművészeti órákon készült további anyagok egészítették ki.

A második kiállítás különleges vendége Pécsi L. Dániel, a Magyar Örökség-díjjal kitüntetett jelképtervező volt. Kiállításának címe: "Magyar oktatási és művelődési intézmények címerei a Kárpát-hazában". Pécsi L. Dániel 1951-ben látta meg a napvilágot Dorogon, és 1997 óta mélyen elkötelezett a címertervezés iránt. Munkássága során számos hazai és határon túli település, valamint református, katolikus és unitárius közösségek és oktatási intézmények emblémáit alkotta meg. Összesen több mint kétszáz kiállítása valósult meg az anyaországban és a Kárpát-hazában. Emellett jelentős mértékben hozzájárult a Mária Valéria híd újjáépítését támogató hídbizottság két évtizedes tevékenységéhez, és ő tervezte a Párkányi Szent Imre Egyházi Óvoda, az Ady Endre Alapiskola, valamint a Szent Imre Római Katolikus Egyház címereit is.

A kiállításon lenyűgöző módon több mint harminc címer került bemutatásra, amelyek között felfedezhettük az anyaország, a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Partium gazdag örökségét tükröző alkotásokat.

Pécsi L. Dániel Felvidéken nem csupán a munkássága révén vált ismertté, hanem mint lelkes rendezvénylátogató, inspiráló előadó és segítőkész barát is sok kapcsolatot épített ki. Hitvallását és üdvözletét mindig szívből, dalban és prózában osztja meg az emberekkel - így tett a párkányi Ady-napok során is, ahol jelenlétével és szavaival gazdagította az eseményt.

Bölcselet és tudás, kegyelet a múlt, az Ősök iránt.

A megtartás szelleme és egymás kölcsönös tisztelete

Fejleszti az Emberi Lényeket és a Nemzetek Szellemét.

Mit jelent Magyarnak és Szlováknak lenni? A magyarság identitása mélyen gyökerezik a történelemben, a kultúrában és a nyelvben. A magyarok számára a hagyományok, a népművészet és a gasztronómia fontos része az identitásnak. A nyelv, amely gazdag kifejezőerővel bír, összeköti a közösséget, és a múlt emlékeit őrzi. A magyarság büszkesége a történelmi események, a hősök és a közös sors révén formálódik. Szlováknak lenni hasonlóan gazdag tapasztalatokat tartogat. A szlovákok számára a természet, a táj szépsége és a vendégszeretet kiemelkedő értékek. A szlovák kultúra sokszínűségében a folklór, a zene és a népszokások játszanak fontos szerepet. A nyelv, amely a szlovák identitás alapköve, összetartja az embereket, és lehetőséget ad a közös jövő építésére. Bár a két nép között történelmileg és kulturálisan is vannak eltérések, a közös értékek, mint a család, a barátság és a közösség iránti elkötelezettség összeköthetik őket. A két identitás találkozása gazdagítja a régiót, és lehetőséget teremt a kölcsönös megértésre és tiszteletre. Az eltérő hagyományok és szokások megismerése révén mindkét nép színesebbé válik, és közösen építhetik a jövőt.

Legfőképpen bízz magadban, bízz a lehetőségeidben, és soha ne veszítsd el a hited!

Másodsorban, mindenekelőtt őszintén, a kölcsönös tisztelet szellemében,

Keresztény értékek mentén élni és cselekedni azt jelenti, hogy mindennapi döntéseinket és tetteinket a szeretet, a könyörület és az igazságosság vezérli. A hitünk által inspirálva törekedjünk arra, hogy mások életét jobbá tegyük, és példát mutassunk a körülöttünk élőknek. Legyünk nyitottak a szükséget szenvedők iránt, és vállaljunk szerepet a közösségünkben, hogy a szeretet és a támogatás szellemében építhessük a jövőt. Az igazi keresztény cselekedetek nemcsak szavakban, hanem a tetteinkben is megnyilvánulnak.

Legyen hát! Ámen!

Az ünnepi megnyitó különleges pillanatai között a vendégek egy varázslatos ízelítőt élvezhettek az iskola tehetséges diákjaitól, akik versben és énekben mutatták meg tudásukat. Danič Dávid, az 5.a osztály lelkes tanulója, valamint Balázs Luca, a 8.b osztály kiválósága, egy elbűvölő népdalcsokorral varázsolták el a közönséget, felejthetetlen élményt nyújtva mindenkinek.

A vendégek között jelen volt Szabó Jenő, Párkány város polgármestere; Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő; Czibula Ádám, a felvidéki BGA ügyvezető igazgatója; Steiner Zsuzsa, az iskolatanács elnöke és annak tagjai; Kuklis Dániel, a CSEMADOK Párkányi ASZ elnöke; Pécsi L. Dániel jelképtervező; Fodor Zsuzsanna, az iskola korábbi igazgatója, valamint a sajtó képviselői.

Az ünnep alkalmából Szabó Jenő polgármester és Farkas Iván megyei képviselő is kifejezte jókívánságait.

A megnyitó eseménye előtt Bacsó Péter igazgató a következő gondolatokat osztotta meg velünk:

Célunk mindig is a jövő építése, különösen a fiatal generáció érdekében végzett mindennapi munkánk során. Folyamatosan keressük az új módszereket, innovatív megközelítéseket és modern technológiákat, amelyek mellett elkötelezettek vagyunk. Érdemes megemlíteni, hogy Ady Endre a mottónkban megjelenő modernitást csupán az ősi hagyományok ápolásával és továbbadásával tudta elképzelni. Ehhez hasonlóan mi is azt valljuk, hogy az egyetemes magyar kultúra megőrzése és átadása constitálja azokat a képzeletbeli gyökereket, amelyek valódi tápláló erejüket adják.