A Tettrekészek koalíciója már most a jövőbeli békés időszakokra összpontosít Ukrajnában, azonban elengedhetetlen számukra az Egyesült Államok támogatása.
Több európai ország is vonakodik katonákat küldeni az ukrajnai béke szavatolására, amerikai ,,háttértámagotás" nélkül.
Ismét az Egyesült Államok képviselői nélkül ült össze a „Tettrekészek koalíciója”. Az ukrajnai konfliktust szilárdan támogató országok védelmi miniszterei a NATO brüsszeli központjában tanácskoztak, hogy miként járulhatnának hozzá a békemegállapodás kialakításához, valamint a tűzszünet utáni újjáépítési folyamatokhoz.
A Franciaország és az Egyesült Királyság által szervezett találkozón harminc ország miniszterei gyűltek össze. Az esemény célja egy olyan ütőképes haderő felállítása volt, amelyet Ukrajnába lehetne vezényelni, hogy elriassza Moszkvát egy esetleges békekötést követő újabb agressziótól. Ezzel Kijev olyan biztonsági garanciát kapna Európától és Kanadától, amelyet a Trump-adminisztráció nem volt hajlandó biztosítani.
A találkozóra a francia és brit katonai tisztviselők kijevi látogatása után került sor, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel és az ország katonai vezetőivel tárgyaltak a tervezetről.
"Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben" - mondta John Healey brit védelmi miniszter a csúcson.
John Healy hangsúlyozta: "nem lehet veszélyeztetni a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról: milliók élete Ukrajnában továbbra is a dróntámadásokról, rakétacsapásokról és a frontvonalon zajló brutális harcokról szól".
A miniszter kifejezte háláját az a 200 katonai tervező előtt, akik 30 különböző európai és azon túli országból érkeztek. Azért gyűltek össze, hogy közösen dolgozzanak azon, hogy Ukrajna jövője biztosítva legyen egy lehetséges békemegállapodás után. Az együttműködésük kulcsfontosságú a stabilitás elérésében és a régió biztonságának megőrzésében.
A mai megbeszélésünk új energiát hozott a tervezési folyamatba - azért dolgozunk, hogy Ukrajna a lehető legkedvezőbb helyzetbe kerüljön szuverenitásának megóvása érdekében - hangsúlyozta.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, aki nemrégiben a csúcstalálkozót irányította, hangsúlyozta, hogy Ukrajna "stratégiai szempontból kiemelkedő" városaiba telepíthetők ezek az egységek. A konkrét települések kiválasztásáról az ukrán vezérkar közreműködésével fognak véglegesen dönteni.
Macron azonban azt is megosztotta, hogy a csúcstalálkozón részt vevő harminc delegáció közül nem mindegyik tudott megállapodásra jutni. Lesznek olyanok, akik nem az ukrajnai légi, szárazföldi és tengeri haderőket kívánják támogatni, hanem kizárólag logisztikai és hírszerzési segítséget fognak nyújtani.
Lengyelország és Görögország világosan kifejezte álláspontját: nem áll módjukban csapatokat felajánlani a haderő számára, mivel figyelmüket a Belarusz és Törökország irányából érkező veszélyek kötik le. Olaszország viszont csak abban az esetben lenne hajlandó katonákat delegálni, ha az Egyesült Államok is részt venne a műveletben.
Az olaszok nem állnak egyedül ebben a helyzetben. A koalíció számos tagja is osztja azt a nézetet, hogy elengedhetetlen egyfajta „amerikai támogatás” a háttérből. Az amerikai légvédelem és hírszerzés nélkül a siker esélyei jelentősen lecsökkennek.
Ezért Emmanuel Macron és Keir Starmer, a brit miniszterelnök, folyamatosan tárgyalásokat folytat Donald Trumppal. Jelenleg azonban nem sikerült meggyőzniük az amerikai elnököt arról, hogy csatlakozzon a koalícióhoz.
Pénteken 50 ország delegáltjai gyűlnek össze a NATO székhelyén, hogy közösen mérlegeljék Ukrajna további katonai támogatásának lehetőségeit.
