A ritkaföldfémek globális jelentősége miatt a világ számos országa Kínával folytat tárgyalásokat – így alakult a 23. héten.

Miközben a ritkaföldfémhiány tömeges autóipari leállásokkal fenyeget, a Volkswagen radikális átalakításokba kezd, Magyarországon pedig egyszerre erősödik a mesterséges intelligencia és a járműipari beruházások szerepe. A BYD eközben megawattos töltőivel hódítaná meg Európát. Összefoglaltuk, mi történt a héten a járműiparban, a kiemelésekre kattintva bővebben olvashat a témákról.

A Kína által életbe léptetett új exportkorlátozások következtében komoly ellátási problémák merültek fel a globális autóiparban. A ritkaföldfém-mágnesek exportját engedélyhez kötötték, ami jelentős akadályokat teremt a kulcsfontosságú alkatrészek, mint például elektromotorok, váltók, fék- és szenzorrendszerek gyártásában.

A Volkswagen, Mercedes, BMW, Bosch és más nagyvállalatok is gyártási nehézségekről számoltak be. A Suzuki május végén leállította a Swift gyártását, és csak június közepén indítja újra. A CLEPA szerint az exportengedély-kérelmeknek mindössze negyedét hagyták jóvá, több európai beszállító pedig már most is termelésleállással küzd.

A diplomáciai egyeztetések jelenleg India, Japán, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével folynak, ám a helyzet továbbra is instabilnak tűnik. Az előttünk álló hetek kulcsfontosságúak lehetnek, mivel ha nem érkeznek meg időben az alapanyagok, vagy nem sikerül alternatív forrásokat találni, akkor világszerte tömeges gyártási leállásokra számíthatunk.

A Volkswagen jelentős átalakulásba kezdett, válaszul a csökkenő keresletre és a globális verseny fokozódására. A Golf iránti érdeklődés drámaian visszaesett: míg 2015-ben még több mint egymillió példány talált gazdára, addig 2024-re ez a szám 300 ezer alá csökkent. A belső égésű motorral működő változat gyártását 2027-től Mexikóba és Brazíliába irányítják, míg az elektromos utód megjelenésére csak az évtized végén számíthatunk.

A wolfsburgi központi gyár ideiglenesen négynapos munkarendre térhet át, mivel csökken a gyártási volumen. A változások részei annak a tervnek, amely szerint 2030-ig 35 ezer munkahelyet szüntetnek meg Németországban - ebből eddig 20 ezer önkéntes alapon már megvalósult.

A Volkswagen új lehetőségeket keres a globális piacon: Egyiptomban tervez egy összeszerelő üzemet létesíteni, míg az Egyesült Államokban az Audi helyi gyártási kapacitásait kívánja megerősíteni. A tengerentúli terjeszkedés mögött a kínai verseny és az európai kereslet csökkenése áll, ugyanakkor az amerikai kereskedelempolitikai instabilitás továbbra is komoly kockázatot jelent a vállalat számára.

Magyarország számos kulcsfontosságú területen jelentős előrelépéseket tett a technológiai és ipari innovációk terén. A mesterséges intelligencia kiemelt nemzeti prioritássá lépett elő, ahol a kormány és a szakmai közösség közös célja, hogy hazánk Európa egyik vezető MI-aktora legyen. A MILAB és a Nemzeti Laboratóriumok Program keretében már konkrét megoldások születtek, amelyek az egészségügy és a közigazgatás területein is éreztetik hatásukat. Emellett fokozódik a hazai kutatók és nemzetközi technológiai cégek közötti együttműködés, amely tovább erősíti Magyarország pozícióját a globális innovációs térképen.

Eközben a Siemens Energy Budapestre helyezi át a Paks II. irányítástechnikai fejlesztését, miután Németország nem adott exportengedélyt a projektre. A magyar engedélyezés révén a fejlesztés folytatódhat, és itthon jön létre új high-tech kapacitás. Az ipari beruházások terén a kínai Halms autóalkatrész-gyártó 80 milliárd forintból épít üzemet Miskolcon, ahol több mint ezer új munkahely jön létre. A beruházás erősíti a hazai járműipart, és szorosabbra fűzi a kapcsolatot az ipar és a felsőoktatás között.

A kínai BYD ambiciózus tervei között szerepel egy saját megawattos villámtöltő-hálózat kiépítése Európában, amely az elektromos járművek gyors töltését szolgálná. Kínában már több mint 500 ilyen fejlett töltőpont üzemel, és a BYD célja, hogy hasonló rendszert valósítson meg saját márkakereskedéseinél a kontinensen. A jövőben pedig a vállalat helyi partnerekkel is együttműködik, hogy még szélesebb körben elérhetővé váljanak a villámtöltők.

A technológia számos kihívással néz szembe: a hirdetett 5-15 perces töltési idő helyett a valóságban gyakran 30 percre van szükség ahhoz, hogy a járművek elérjék a 80%-os töltöttséget. Ezen kívül a magas hálózati terhelés is megnehezíti a töltőpontok telepítését. A BYD azonban hosszú távon ambiciózus tervekkel rendelkezik, és európai gyárak létrehozását fontolgatja, amennyiben a növekedés üteme továbbra is kedvezően alakul.