A miskolci városvezetés harcot indított a galambok ellen.
Amikor kilépek a miskolci belváros forgatagába, nem csupán az esőcseppek elől kell menedéket találni – a város vezetősége nemrégiben hadat üzent a galambok hadának, amelyek hosszú évek óta rontják a közterek tisztaságát.
Az április 9-én elindított galambgyérítési program már az első két hét során figyelemre méltó sikereket ért el: több mint 330 élő madarat fogtak be, ami pontosan megegyezik a tavalyi év teljes "fogásával". A város az Animal X Wildlife Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. szakmai tudását vette igénybe, amely a madarak humánus befogására specializálódott, speciális csapdák segítségével.
Mike Bálint, a vállalkozás vezetője így fogalmazott: "Olyan élve befogó csapdákat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az állatok sértetlenül kerüljenek fogságba. Ez azt jelenti, hogy élve emeljük ki őket a csapdákból, majd élve szállítjuk el őket. Ezért teljes mértékben humánus beavatkozásról beszélhetünk."
A "humánus" kifejezés igencsak érdekes megvilágításba kerül, amikor fény derül a befogott galambok végső sorsára: ezek a madarak ragadozómadár-tenyésztők kezei közé kerülnek, ahol - hogy finoman fogalmazzak - befejezik földi pályafutásukat. Takarmányállatként, vagy ahogy a szakértők fogalmaznak: "vadászzsákmányként" találják magukat.
A város vezetése nyíltan vállalja, hogy a belvárosi galambok száma, amely becslések szerint 15-20 ezer egyedet is elérhet, drasztikus csökkentésre kerül. Hollósy András alpolgármester kijelentette, hogy évente akár 7-8 ezer példány befogása is a terv része, ami várhatóan jelentős javulást hozna a köztisztasági és közegészségügyi helyzet terén.
"Az alpolgármester kifejtette, hogy a miskolci főutcán található üzlettulajdonosok és bérlők számára nem szükséges részletesen bemutatni, milyen kihívást jelent naponta kétszer-háromszor eltakarítani a galambürüléket a boltjuk előtt."
Bár a városvezetés hangsúlyozza, hogy a művelet során figyelembe veszik az állatvédelmi szempontokat is, a szakemberek nyíltan kijelentik, hogy a parlagi galambokat kártevőnek tartják. Az igazság az, hogy ezek a madarak valójában betelepített, invazív fajnak számítanak, amelyek gyakran kiszorítják az őshonos fajtákat, mint például a vadgerlét, a balkáni gerlét és az örvösgalambot.
Szécsényi Marianna, a belvárosi önkormányzat képviselője nyíltan kifejezi örömét: "Számunkra hatalmas öröm a most elinduló galambgyérítési akció." Ez a kezdeményezés valójában nem csupán egy alkalomra terjed ki, hanem egy tartós, folyamatos program részeként valósul meg.
A tíz speciális csapda a belváros különböző pontjain került kihelyezésre, olyan épületekben, ahol a legnagyobb a "fertőzöttség". Ezekben a ketrecekben élelem és víz van, a galamboknak könnyű bejutni, de kijutni már nem tudnak. A csapdákat folyamatosan megfigyelik, hetente egyszer ürítik ki és töltik fel újra - a nyugodt környezet ugyanis növeli a hatékonyságukat.
A madarak befogása során a szakértők hangsúlyozzák, hogy a galambok etetése közterület-szennyezésnek számít, ami szabálysértésnek minősül. Ennek a gyakorlatnak a betiltása azonban nem könnyű feladat, mivel sokan ragaszkodnak ehhez a hagyományhoz.
Természetesen, szívesen átfogalmazom a szöveget, hogy egyedibb legyen. Kérlek, oszd meg velem a konkrét szöveget, amit szeretnél átalakítani!
