A Meta egyre inkább arra a hírnévre tesz szert, hogy alulértékeli a művészek munkáját. De vajon valóban csak egy újabb technológiai óriás, amely kihasználja a kreatív embereket, vagy van ennél mélyebb összefüggés is? A művészek számára a digitális világba

Óriási vihart kavart a Meta körüli ügy, mivel a vállalat rendszerint nem kér engedélyt a művészektől, akiknek alkotásait felhasználja, és egyáltalán nem kínál számukra anyagi ellenszolgáltatást. A felháborodás folyamatosan fokozódik, és most már több mint 50 ezer művész által aláírt petíció is született, amelyben a különböző művészeti ágak képviselői tiltakoznak a jogtalan és tisztességtelen gyakorlat ellen. Ezt a helyzetet sokan egyszerűen lopásnak tartják.

Mi a közös a Trónok harca Tywin Lannisterében, a Karma Police előadójában és az Alzheimer-kóros nyelvészprofesszorban, Alice-ban? Az, hogy mind aláírták a Meta elleni tiltakozást. A mögöttük állók, a színész Charles Dance, a Radiohead énekese, Thom Yorke és Julianne Moore bármilyen vegyes társaságnak is tűnnek, egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia képzésekben ne használják fel a művészek munkáját. Egy nyilatkozatot is tettek, több mint 50 ezer művésszel együtt tiltakoznak az ellen, hogy a MI képzésben a művészektől ellopva használnak fel könyveket.

Jelenleg is zajlik a jogi küzdelem a világ különböző részein, ahol írók, zeneszerzők és technológiai cégek képviselői állnak szemben egymással. A technológiai vállalatok gyakran engedély nélkül használják fel az alkotók munkáit, ami súlyos aggályokat vet fel. Ezen okból kifolyólag írták alá a legújabb petíciót, amelyet alkotók és tudósok közös erővel indítottak el. Kinyilvánították, hogy határozottan elítélik a kreatív munkák, vagyis az alkotások engedély nélküli alkalmazását a generatív mesterséges intelligencia modellek tréningezésére. Mint fogalmaztak, "az alkotások engedély nélküli felhasználása a generatív mesterséges intelligencia fejlesztésében súlyos problémát jelent, és jogsértő az alkotókkal szemben".

Januárban bírósági iratokból kiderült, hogy a Facebook anyavállalata, a Meta, több mint 7 millió könyvet és 81 millió tudományos dolgozatot tartalmazó kalóz adatbázist (LibGen) használt a mesterséges intelligencia modelljeinek képzésére. A cég nem kérte a szerzők engedélyét a művek felhasználására, így olyan ismert írók, mint Charlotte Wood (Hétvége, A gyerekek), Tim Winton (Hajsza) és Helen Garner (A vendégszoba) munkáit is felhasználta. Sophie Cunningham írónő, akinek több regénye is megtalálható a LibGen adatbázisban, például legutóbbi könyve, a This Devastating Fever (2022), szintén érintett a történetben.

Az ABC Artsnak úgy nyilatkozott nagyon dühös, mert egy átlagos író évente körülbelül 18 000 dollárt keres az írásaival, alulfizetettek, de ez csak egy dolog:

Az is egy különös helyzet, amikor észreveszed, hogy a munkád eredményeit egy olyan vállalat alkalmazza, amelyben nem érzel bizalmat.

Cunningham jogi lépések megtételét mérlegeli, és kérte kiadóit, hogy a nevében küldjenek értesítéseket a Metának, amelyekben elállást és leállást kérnek.

Nem először történt ilyen, 2023-ban több generatív mesterséges intelligencia-modellt is oktattak Peter Carey és Jane Harper regényeiből. Jennifer Mills ausztrál író az Ausztrál Szerzők Társasága (ASA) igazgatótanácsának tagja, ez az egyike annak a csaknem 300 szervezetnek, amely szintén csatlakozott a nyilatkozathoz. Mills szerint a művészek megélhetését fenyegető veszély mellett az érzelmi szempont sem elhanyagolható,

Hozzátette: "Rendkívül elszomorító, hogy ezek a technológiai milliárdosok ennyire tévesen értelmezik a művészet lényegét és célját."

A múlt héten az OpenAI-t is célkeresztbe állították, mivel ChatGPT-modelljükben debütált egy új funkció, amely a fényképeket a Studio Ghibli varázslatos stílusában "művészetté" alakítja. A Studio Ghibli társalapítója nem más, mint a neves japán animátor, Hayao Miyazaki, aki híres arról, hogy éles kritikával illeti a mesterséges intelligencia által készített alkotásokat.

Tony Burke, Ausztrália belügyekért és művészetekért felelős minisztere az ABC Arts-nak adott interjújában kijelentette, hogy a kormány gyakorlatilag tehetetlen a technológiai cégek tevékenységeivel szemben. Meglátása szerint lehetetlen megakadályozni, hogy a mesterséges intelligencia-modellek betanítása során felhasználják a kreatív alkotásokat. Burke úgy véli, hogy a szellemi tulajdon védelme ebben az új környezetben komoly kihívások elé állít minket, és ha az AI már egyszer hozzáfért a művekhez, akkor azok értéke nem térül meg az alkotók számára.

A technológiai újítások gyors üteme mellett a művészek védelme és a szabályozás sajnos háttérbe szorult. Szükség van egy globális keretrendszerre, amely képes nyomon követni és ellenőrizni a technológiai fejlődést. Jelenleg világszerte tapasztalható probléma, hogy az alkotók műveit gyakran használják fel anélkül, hogy azokat megfelelően tájékoztatnák, vagy jogi védelmet biztosítanának számukra. Az ilyen helyzetek megoldása elengedhetetlen a művészi integritás megőrzéséhez.

Jennifer Mills kifejezi kételyeit azzal kapcsolatban, hogy az ausztrál kormány valóban annyira tehetetlen lenne, mint ahogyan azt sokan gondolják. Az ASA célja, hogy törvényt hozzon létre az alkotók védelmében, és elérje, hogy a technológiai vállalatok tisztességesen bánjanak a művészek jogaival. Az igazi probléma nem az, hogy a munkáikat felhasználják, hanem az, hogy az alkotók ebből nem részesülnek, holott nélkülük a kreatív ipar nem létezne. Mills véleménye szerint a techcégeknek kötelességük lenne kifizetni az alkotókat, így azok biztos bevételhez juthatnának, ami mindkét fél számára előnyös lenne.