A környezetvédelemért felelős államtitkár emlékezett Antall József ikonikus beszédére. | Demokrata

A nemzetközi környezetvédelmi világnaphoz (június 5.) időzítve idén második alkalommal adta át a Környezetünkért díjakat és emlékplaketteket az Energiaügyi Minisztériumban Raisz Anikó és Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
A díjazottak olyan kiemelkedő teljesítményük révén kapták meg az elismerést, amely a szemléletformálás, a gyakorlati megoldások kidolgozása vagy a közösségi értékek képviselete terén nyújtott inspiráló példákat mutatott be.
Raisz Anikó Antall József egykori miniszterelnök szavait idézve hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem nem csupán egyes országok kiváltsága, hanem az emberi méltóságot biztosító élet elengedhetetlen alapja.
A környezettudatos választások nem csupán kötelezettségek, hanem igazi lehetőségek az innováció, a közös munkálkodás és a magasabb életminőség érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium szerepe pedig, hogy megteremtse az ehhez szükséges szabályozási keretet – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy a kormányzat, a civil társadalom, az üzleti szféra és a tudományos élet szoros együttműködésben tevékenykedjenek. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható megoldások eljutása a legkisebb településekhez is alapvető fontosságú, továbbá kiemelte, hogy a fiatal generáció, amely különösen fogékony a fenntarthatóságra, hiteles példákra és támogató környezetre van szüksége.
Bándi Gyula elmondta: a kis egységek, a helyi szintek és az egyéni cselekedetek egyaránt fontosak a környezetvédelemben. Idézte Ferenc pápa 2023-as Laudate Deum apostoli buzdítását, amelyben a néhai katolikus egyházfő az éghajlati válság elleni fellépésre szólított fel.
Az Alkotmánybíróság a múlt héten hozott határozatában megsemmisítette a klímatörvény egyes rendelkezéseit, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkoztak. Ez a döntés a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveivel állt ellentétben. A bírák hangsúlyozták, hogy a döntés során szakmai és tudományos szervezetek véleményét is figyelembe vették, ezzel is alátámasztva az alapvető elveket.
Úgy vélte, hogy a határozat egy újszerű megközelítést is tartalmaz a visszalépés tilalmával kapcsolatban, ami az egészséges környezethez való jog egyik legfontosabb elve.
Az Alkotmánybíróság érvelése alapján a jogi normák hosszú távú állandósága, bár formálisan nem ütközik a visszalépés tilalmára vonatkozó elvekbe, mégis lényegileg problémás lehet. Ez azért van, mert a szabályozás elavulttá válhat, ha nem veszi figyelembe az elővigyázatosság és megelőzés alapelveit. Ennek következtében egy jogszabály nem csupán elavult lehet, hanem alaptörvény-ellenessé is, tehát a visszalépés nemcsak akkor következhet be, ha "nem lépünk előre" – mutatott rá Bándi Gyula.
Az eseményen Környezetünkért díjat vehetett át Bartus Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem környezetgazdaságtan tanszékének oktatója, Gelencsér András, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem korábbi rektora, Pokorni Zoltán, a 12. kerület korábbi polgármestere és Szöllősi-Nagy András egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.
Környezetünk védelme érdekében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként emlékplakettet vehetett át Csák Csilla Gabriella, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, valamint Csutora Mária, a Corvinus Egyetem professzora. A díjazottak között szerepel az Iskolakertekért Alapítvány is, amely szintén fontos hozzájárulást nyújt a fenntarthatóság érdekében. Továbbá, Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájának vezetője, Szilvácsku Miklós Zsolt, természetvédelmi szakértő és jogász, valamint Zlinszky János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi karának egyetemi docense is elismerésben részesült. Az ő példájuk inspiráló lehet mindannyiunk számára, hogy aktívan részt vegyünk környezetünk megóvásában.