A klímaváltozás és a hőség különösen súlyosan érintik az időseket, akik gyakran nehezen viselik el a szélsőséges időjárási körülményeket. A fokozódó hőmérséklet és a szélsőséges időjárás nemcsak a fizikai egészségüket veszélyezteti, hanem a mindennapi éle
A klímaváltozás miatt egyre több nyarunk lesz elviselhetetlenül forró vagy jelennek meg melegfrontok akár a tél közepén. A hirtelen változások, de főleg a nyári hőség már az emberi tűrőképesség határait feszegetik.
Tavaly több mint 1300 ember vesztette életét egy szaúd-arábiai zarándoklat során, ahol a hőmérséklet elérte a brutális 51,8 °C-ot. A Nature Reviews Earth and Environment című tudományos folyóirat legújabb számában közzétett tanulmányban a kutatók a globális felmelegedés és a perzselő hőség emberi szervezetre gyakorolt hatásait elemezték, és sajnos nagyon aggasztó következtetésekre jutottak.
A klímaváltozás következményeként egyre több terület szembesül veszélyesen magas hőmérsékletekkel. Korábban is tudtuk, hogy Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában a nyári hónapok során elviselhetetlen hőség uralkodik, de most már világossá vált, hogy más régiókban is szélsőséges hőmérsékletekkel kell számolnunk. A tudósok megállapítása szerint a túlélhetetlen hőség az, amikor a test hőmérséklete hat órán belül eléri a 42 °C-ot, ami rendkívüli kihívás elé állítja az embereket.
A tanulmányban rámutattak, hogy 1994 és 2023 között a a hőség és a páratartalom a Föld lakható részének két százalékán elérte azt a szintet, ami már a 60 év alattiaknak sem biztonságos.
A legnagyobb veszélynek kitett idősek esetében a lakott területek 20 százaléka érintett. Ez azt jelenti, hogy a nyári hónapokban a városok ötöde különösen kockázatos a idősebb korosztály számára. Sajnos, ez a helyzet folyamatosan romlik, ahogy a bolygónkat sújtó klímaváltozás következtében a hőmérséklet egyre emelkedik.
A tavalyi év fordulópontot jelentett, hiszen először tapasztaltuk meg, hogy a globális felmelegedés túllépte az 1,5 °C-ot. Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, komoly kihívásokkal nézhetünk szembe. Ha elérjük a 2 °C-os emelkedést, a fiatal felnőttek számára a szárazföldek hat százaléka válhat elviselhetetlenné, míg a 60 év feletti korosztály számára a bolygó szárazföldi területének egyharmada kerülhet veszélybe.
A túlélhetetlen küszöbértékek, amelyeket eddig csak a 60 év felettiek esetében vizsgáltak, hiszen rájuk a legveszélyesebbek, már a fiatalabbakat is érinthetik a forró régiókban.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A túlélhetetlen körülmények között még árnyékban és szeles időben, rengeteg folyadékot fogyasztva sem lehet életben maradni a szabadban, mert olyan hőgutát kapunk, ami visszafordíthatatlan károsodásokat, szervi elégtelenségeket okoz. Ehhez pedig vegyük hozzá, hogy még az alacsonyabb hőmérséklet is halálos lehet, ha magas páratartalommal párosul, hiszen a verejték nem tud elpárologni a bőrről és így nem tudjuk hűteni magunkat.
Európa eddig a hőhullámok által okozott halálesetek szomorú éllovasa: 2003-ban több mint 70 ezer, 2022-ben 60 ezer, míg 2023-ban már 47 ezer fölötti áldozatot követeltek ezek az extrém időjárási jelenségek. Az 2015-ös hőséghullámok pedig még az olyan forrósághoz hozzászokott területeken, mint Ázsia, Indiában és Pakisztánban, szintén több ezer ember életét oltották ki.
A kutatók véleménye szerint az afrikai régióból származó hőhullámok következtében bekövetkező halálesetekről sajnos nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. Ez arra utal, hogy a tényleges áldozatok száma valószínűleg meghaladja a hivatalosan bejelentett eseteket.
A WHO becslései alapján a hőség következtében évente legalább félmillió ember veszti életét, ám a tényleges szám akár harmincszorosan is magasabb lehet. Amennyiben nem sikerül megfékeznünk a globális felmelegedést, a Föld kétharmada a jövőben élhetetlenné válik a 60 év feletti korosztály számára.
