A képernyők egyre inkább lekötik a gyerekek figyelmét, és ezzel komoly hatással vannak az agyi fejlődésükre – figyelmeztetnek a szakértők. "Ez a jelenség a modern kor új világjárványának tekinthető," mondják, utalva arra, hogy a digitális világ túlságosan

A gyerekek átlagosan napi hét-nyolc órát töltenek képernyők előtt - és egy szakértő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ebből baj is lehet, ugyanis még mindig nem látjuk teljes egészében ezeknek a pusztító eszközöknek a hatását.

"A képernyőidő a modern világ új járványává vált, és súlyosan károsítja mindannyiunk látását és szellemi egészségét" - nyilatkozta Dr. Bryce Appelbaum, okleveles optometrista a The Postnak.

Megjegyezte, hogy a kognitív, szociális és érzelmi fejlődés mellett a képernyő előtt töltött idő negatívan befolyásolja a látás fejlődését - és részben felelős lehet a viselkedési problémák növekvő gyakoriságáért.

"Ahogy a látásunk éppen csak egy szűk alagútba koncentrálódik, a perifériás részletek eltűnnek, és közben agyunkban dopamin szabadul fel, ami vissza-vissza hív minket a képernyő varázslatos világába" - fogalmazott Appelbaum.

Valóban, a képernyők használata könnyen függőséget idézhet elő, de a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a gyerekek még fejlődésben lévő szemeit is súlyosan befolyásolhatják. Amikor a fiataloknál látási problémák jelentkeznek, azok gyakran olyan tünetekkel járnak, amelyek a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) jeleire emlékeztetnek - hívta fel a figyelmet az orvosi közösség.

A képernyők használata egészen más jellegű látáskészségeket kíván meg, mint amilyenekre a gyermekeknek a valós, háromdimenziós térben van szükségük - magyarázta a szakértő.

"A látásunk célja, hogy irányítsa mozgásainkat, nem pedig az, hogy egész nap a képernyők fényét bámuljuk" - figyelmeztetett Appelbaum. "Elengedhetetlen, hogy megőrizzük a szemünk rugalmasságát. Ha túl sok időt töltünk például a telefonunk előtt, a szem belső fókuszáló izmai, amelyek a tiszta látásért felelősek, szó szerint megfeszülnek és megmerevednek."

Appelbaum szerint ezek a belső izmok nem arra lettek tervezve, hogy ilyen hosszan dolgozzanak, és ha mégis ezt várjuk tőlük, az nemcsak a látórendszerünket teszi merevvé, hanem a vizuális gondolkodásunkat is.

"A gyermekek agya és látása még nincs eléggé fejlett ahhoz, hogy megbirkózzon a képernyőbámulással" - mondta Dr. Bryce Appelbaum. "Az ilyen gyermek lesz az, aki nem tud nyugton ülni, vagy aki a tanárt inkább a fülével hallgatja, nem pedig a szemével figyeli" - tette hozzá.

Dr. Bryce Appelbaum figyelmeztet arra, hogy egy olyan környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek vizuális percepciója szinte teljesen le van korlátozva. Ez a jelenség rövidlátáshoz, mentális gondokhoz, a térbeli érzékelés romlásához és gyenge szociális kapcsolatok kialakulásához vezethet. Ennek oka, hogy folyamatosan 2D-s eszközök előtt ülünk, mindössze néhány centiméterre az arcunktól, miközben erőteljes fény árasztja el a látásunkat.

Korábbi kutatások, amelyeket a JAMA Pediatrics című szaklapban tettek közzé, azt is kimutatták, hogy 3 éves kor alatt teljesen kerülni kellene a képernyőidőt, mivel fejlődési visszamaradást okozhat.

A Drexel Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a képernyőidő megengedése a csecsemők és kisgyermekek számára összefüggésbe hozható az atipikus érzékszervi viselkedés megjelenésével. Ez a jelenség különösen aggasztó, mivel olyan neurofejlődési rendellenességekkel, mint az autizmus vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) is kapcsolatba hozható.

Appelbaum véleménye szerint a képernyőidő túlzásba vitele gátolja a funkcionális látás fejlődését. Ennek következményeként a szemek együttműködése csorbul, ami megnehezíti a koordinációt és a fókuszálást.

A konvergencia elégtelenség egy olyan szemmozgási zavar, amely megnehezíti a szemek számára, hogy a közeli tárgyakra, mint például könyvek vagy számítógépek, fókuszáljanak. Ezt a problémát sokszor tévesen figyelik meg ADD vagy ADHD-szerű viselkedésként, holott valójában egy specifikus szemkoordinációs nehézségről van szó.

"Azok, akik képesek a tekintetüket egyetlen irányba összpontosítani, jól állnak. Ám ha 30 másodperc elteltével ez a koncentráció meginog, akkor az a gyermek, akinek a lábai szüntelenül mozognak, vagy aki inkább a fülével hallgatja a tanárt, nem pedig a szemével" - fogalmazott.

A Centers for Disease Control and Prevention 2024-es jelentése az amerikai gyermekek körében az ADHD diagnózisok megdöbbentő növekedését mutatta ki. Az online tanulással szemben, amely a COVID-19 miatti lezárások alatt vált általánossá, a hagyományos oktatási módszerek, például a tábláról való másolás, megkövetelik a látás rugalmasságát: a közeli és távoli fókuszváltást, amely aktiválja a szem belső és külső izmait, erősítve azok együttműködését.

"A nyomtatott szöveg olvasása közben a szemünk egy egészen másfajta mozgást végez a lap mentén. Ezek a mozgások sokkal inkább következetesek és strukturáltak, mint amit a képernyő előtt tapasztalunk. A digitális felületen viszont a tekintetünk gyorsan vándorol, sok információt próbálunk befogadni, de ezzel együtt nem alakul ki az a szemmozgás-irányítás, amely más típusú feladatokhoz elengedhetetlen."

Az elsődleges feladat a képernyő előtt töltött idő mérséklése. Egy 2024-es kutatás eredményei azt mutatják, hogy a napi képernyőidő csökkentése hozzájárul a gyermekek érzelmi feldolgozásának fejlődéséhez, valamint a szociális kapcsolatok javulásához.

Egy alternatív és hasznos megközelítés a fizikai aktivitás beiktatása, valamint a pislogás és a látás szüneteinek rendszeres alkalmazása a képernyő előtt töltött idő során. Gondoljunk csak bele: a szemünk is izomként funkcionál. Ha folyamatosan ökölbe szorítanánk a kezünket, néhány másodperc elteltével máris kellemetlen érzés lépne fel. De ha elengedjük, majd újra összeszorítjuk, ezzel enyhíthetjük a feszültséget. Ugyanez a helyzet a szemünkkel is; a pihenés és a váltakozás segít fenntartani a kényelmet és a jó közérzetet.

Appelbaum hangsúlyozta, hogy a digitális teljesítményű lencsék hasznos támogató eszközök lehetnek a fejlődő szemek számára, mivel segítik az agyat a látás elérésében és annak hatékony felhasználásában. "Ha tudatosan edzed a szem és az agy közötti kapcsolatot, és erősítesz olyan képességeket, mint a követés, a fókuszálás, a konvergencia és a vizuális feldolgozás, akkor a képernyők hatása jelentősen csökkenhet, és nem fognak annyira negatívan befolyásolni a fejlődést és az életminőséget, mint ahogyan azt máskülönben tennék" - tette hozzá.

Appelbaum kiemeli, hogy a képernyőidő mérséklése és a szem védelmét célzó módszerek bevezetése alapvető fontosságú a biztonságunk érdekében. "El lehet érni, hogy megfelelő vizuális környezetet alakítsunk ki ahhoz, hogy sikeresen navigáljunk a digitális térben. Ehhez azonban elengedhetetlen a rendszeres agyi és látásfejlesztő gyakorlatok végzése" - hangsúlyozta.