A heavy metal forradalmára, a botrányok mestere, a Sötétség Hercege: ő nem más, mint Ozzy Osbourne.

76 éves korában meghalt Ozzy Osbourne - eredeti nevén John Michael Osbourne -, az ikonikus Black Sabbath alapítótagja. A Sötétség Hercegeként emlegetett frontember még a búcsúzást is stílusosan csinálta: éppen pár héttel ezelőtt állt össze utoljára a Black Sabbath egykori tagjaival, hogy grandiózus búcsúkoncertet adjon - ám ezek szerint nemcsak a közönségtől, de az élettől is elköszönt. Takács Dalma nekrológja.

Fájdalommal a szívünkben értesítjük a közönséget, hogy a legendás Ozzy Osbourne ma reggel eltávozott közülünk. Utolsó pillanatait családja szerető körében töltötte, ahol a szeretet és a béke vette körül. Kérjük, hogy ezen nehéz időszakban mindenki tiszteletben tartsa a család magánéletét - olvasható a BBC által közzétett Osbourne családi közleményben. Az elmúlt 24 órában a zeneipar szívét megölelte a gyász: a közösségi médiában özönlöttek a megemlékezések, ahogy a Metallica, a Black Flag, az Aerosmith, Elton John és a Smashing Pumpkins tagjai közös fényképekkel és emlékekkel idézték fel a rockikon életét és örökségét.

Humoros személyisége, elképesztő balhéi és zenei zsenialitása mellett a legtöbben éppen a rock- és metálszíntérre gyakorolt hatását emelik ki. Henry Rollins sem fukarkodott a szavakkal, amikor úgy fogalmazott:

Amikor a heavy metal világáról beszélünk, azonnal Ozzy Osbourne és a Black Sabbath neve ugrik be. Ők az elsők, akik eszünkbe jutnak, míg a többiek csak utánuk lépdelnek.

John Michael Osbourne 1948. december 3-án született az angliai Marston Greenben, gyári munkás édesanya és szerszámkészítő édesapa gyerekeként. Ozzynak cseppet sem volt verőfényes gyerekkora: öt testvére mellett kevés figyelmet kaphatott csak, az iskolatársai rendszeresen bántalmazták, gyakran keveredett balhékba, és kamaszként több öngyilkossági kísérlete is volt - a benne dúló feszültséget vagy saját magán, vagy a környezetén vezette le, leginkább agresszív eszközökkel.

15 évesen végül otthagyta az iskolát, és egy vágóhídon kezdett dolgozni. Ekkortájt csatlakozott első zenekarához is énekesként, ami ugyan rövid életűnek bizonyult, de löketet adott számára, hogy ráfeküdjön az éneklésre, és újabb lehetőségek után nézzen. Így ismerkedett meg Geezer Butlerrel, Tony Iommival és Bill Warddal, akikkel aztán letehették a Black Sabbath-univerzum alaptégláit.

Persze eleinte még nem sok köze volt ennek a felállásnak ahhoz, amit ma Sabbathként ismerünk. A kvartett blues zenével indított, és először Polka Tulk Blues Bandnek, majd Earthnek nevezték magukat, és csak 1969-ben érte el azt a formát, amellyel a Black Sabbath és a Paranoid lemez is megjelenhetett.

A siker nem sokat váratott magára. A zenekar szinte azonnal berobbant, a hirtelen jövő hírnév és pénz pedig megrészegítette az alig huszonéves srácokat - szó szerint is: ezen a ponton kezdődött el az Ozzy életét végigkísérő kemény drog- és alkoholfogyasztás, ami az egész banda karakterének része is lett. A karrierhez nagyban hozzátett az is, hogy a bandát felkarolta Don Arden, a brit zeneipar egyik legfontosabb menedzsere - noha ő kisebb-nagyobb kihagyásokkal volt a banda mellett, végső soron mind zeneileg, mind magánéletileg kihúzta a srácokat a csávából.

Ozzy, miután elérte a hírnév csúcsait, ugyanazzal a lázadó életmóddal folytatta, amelyet kamaszként is élt - csupán most már nagyobb tétekkel játszott. A zenekar imidzse szervesen összefonódott a folyamatos provokációval és botránnyal, a fiúk számára pedig a törvény, a félelem és a józan ész nem voltak elrettentő erők. Csak néhány példa a sok izgalmas és sokszor megdöbbentő eset közül...

Egyetlen kifejezésben összefoglalva, Ozzy a botrányok világában valóban nem ismer határokat – még ha ez állatkínzással vagy akár saját magának ártó cselekedetekkel is jár. Ami a zenekar prioritásait illeti, talán mindennél beszédesebb az a tény, hogy...

amikor a Vol. 4 lemezt rögzítették, állítólag 15 ezer dollárral többet költöttek kokainra, mint magára az albumra.

Az életmód persze nem volt hosszú távon fenntartható: a zenekar körül egyre több konfliktus alakult ki, a második menedzserük pedig kegyetlenül meglopta őket. 1977 és 1979 között nem volt túl jó szériája a csapatnak: ekkor jelent meg a Never Say Die! lemez, amit durván lehúztak a kritikusok, a tagok droghasználata pedig egyre inkább akadályozta a közös munkát. 1979-ben, a rengeteg verekedés és konfliktus hatására kitették Ozzyt a bandából: a frontember ekkor mélyen magába zuhant, és fél évre Los Angelesbe költözött, ahol szinte ki sem mozdult otthonából, és kizárólag pizzán, kokainon és alkoholon élt, majd egy ponton rákapott a heroinra is.

Egyetlen szerencséje az volt, hogy Don Arden és lánya, Sharon hittek benne, és újra fel akarták karolni. Így jöhetett létre a Blizzard of Ozz, amibe Randy Rhoads, Bob Daisley és Lee Kerslake (Uriah Heep) is becsatlakozott - valószínűleg ez a lehetőség mentette meg az énekes életét.

Időközben Arden lánya, Sharon nemcsak szakmai támogatást nyújtott Ozzy számára, hanem a magánéletében is kulcsszerepet játszott. 1982-ben összeházasodtak, és a nő szenvedélyes szeretőből a férfi legmegbízhatóbb mentorává nőtte ki magát. Ő szervezte meg az Ozzfestet, amelyen olyan ikonikus zenekarok léptek fel, mint a System of a Down, Marilyn Manson és Pantera. Ezen kívül közös reality show-juk is debütált az MTV-n The Osbournes címmel, amelyet a The Kardashians előfutáraként emlegetnek. A műsorban a házaspár két gyermekével, Kellyvel és Jackkel osztotta meg mindennapjaik apró örömeit és kihívásait, ám legidősebb lányuk, Aimee, tudatosan távol tartotta magát a nyilvánosságtól.

Ozzy természetesen nem szakított végleg a Black Sabbath-tal: 2013-ban még egy új lemezt is rögzítettek 13 címen, a Rock and Roll Hall of Fame-be pedig szólóelőadóként és zenekari tagként is beiktatták. Utolsó, és egyben tizenharmadik szólólemezét, a Patient Number 9-et 2022-ben adta ki, és bár egészségi állapota azóta súlyosan leromlott - emiatt kellett lemondania budapesti koncertjét is -, társai szerint még az idei évben is aktívan dolgozott egy újabb megjelenésen. Februárban még felvett egy közös dalt Billy Morrisonnal Gods of Rock n Roll címmel, amely a Billboard rocklistáin is előkelő helyet ért el.

"Minden panaszom ellenére még mindig itt vagyok" - osztotta meg a SiriusXM rádióműsorában, ahogy a The Sun beszámolt róla.

Talán úgy tűnik, hogy csak panaszkodom, amiért nem tudok lábra állni, de amikor szétnézek, észreveszem, hogy sokan vannak, akik feleannyit sem tapasztaltak meg az életből, mint én, és mégis eltávozottak az élők sorából.

Néhány hete pedig megtartották minden eddiginél grandiózusabb fellépésüket: a Back to the Beginning jótékonysági eseményen búcsúkoncertet adott a Sabbath, többek között a Metallica, a Guns N' Roses és a Slayer részvételével. A negyvenezer jegy percek alatt elfogyott, az élő közvetítést pedig hatmillió ember nézte. Ozzy ekkor már a Parkinson-kór, gerincproblémák és emfizéma (tüdőtágulat) miatt nem tudott járni - egy fekete trónból énekelte végig az estét. És úgy tűnik, ekkor nemcsak a zenétől, de az élettől is elbúcsúzott.

Bevallom, nem könnyű megtalálni azokat a szavakat, amelyek méltón kifejezik Ozzy emlékét. Egyfelől ott van a zenei öröksége, amely megkérdőjelezhetetlen: a Black Sabbath sötét, melankolikus riffjei és elgondolkodtató témái új utakat nyitottak a fémzene világában. Az ő hatásuk révén születtek meg a doom, sludge és stoner metal műfajok, és Ozzy szólókarrierje során is folyamatosan megújult. A Randy Rhoads és Zakk Wylde által képviselt gitárjáték ma is példaként szolgál, munkásságuk pedig számos későbbi zenekarra gyakorolt mély hatást, formálva ezzel a zene történelmét.

Közben Ozzy döntései, amelyeket morálisan megkérdőjelezhetőnek nevezhetünk, valójában sokkal súlyosabbak annál, mint amit ez a kifejezés sejtet. Az állatkínzások sorozata, a részeg vezetés baleseti veszélye, a verekedések, és a társai iránti agresszív magatartás mind-mind olyan cselekedetek, amelyek messze túlmutatnak a büntetőjogi határokon. Ráadásul még nem is érintettük Sharonnal való kapcsolatának zűrös részleteit.

A férfi számtalan alkalommal hűtlenkedett, ezzel pedig nemcsak feleségét hozta nehéz helyzetbe, hanem a kapcsolatuk alapjait is megrendítette. Ráadásul egy súlyos ügy is indult ellene, miután ittas állapotban megpróbálta megfojtani Sharont. Ezt a vádat végül a nő kérésére ejtették, de az események nyomot hagytak a házasságukon.

És ez csak az, ami napvilágot látott - szinte biztos, hogy az Osbourne-villa falai rengeteg szörnyű történetet őriznek még, amelyeket az ott élők talán sosem osztanak meg a világgal.

Ozzy egy olyan figura, akivel kapcsolatban újra és újra felmerül a kérdés: vajon elválasztható-e egy művész személyisége a művészetétől? Mennyire tudjuk értékelni a munkáját, ha közben elutasítjuk a magánéletének bizonyos aspektusait? Ezek a dilemmák messzire vezetnek, és személy szerint nem érzem magam illetékesnek a válaszadásra. Az viszont kétségtelen, hogy Ozzy a metálzene egyik legnagyobb ellentmondásos alakja, akinek hatása a műfajra felbecsülhetetlen. Bruce Dickinson szerint a Black Sabbath a brit heavy metal alapköveit fektette le, míg olyan nevek, mint James Hetfield, Lars Ulrich, Kerry King, a Mastodon, a Ghost, az Opeth és még Elton John is mély hatással voltak rá. Dave Grohl, aki együtt is dolgozott vele, így fogalmazott:

Ozzy az utolsó mohikán a rocksztárok világában – egy valódi túlélő, aki mindig megújul. A Black Sabbath öröksége még mindig ott vibrál minden egyes riffben, mint egy örök tűz.

Valószínűleg igaza volt. Ozzyval nem csupán egy frontembertől, egy baráttól, sokak inspirációs forrásától, egy férjtől és egy apától búcsúzik a világ, hanem egy egész korszak is véget ér. Bár szerencsére a Föld bővelkedik lenyűgöző zenekarokban, Ozzy hiánya kétségtelenül egy űrt hagy a metál univerzumban. Reméljük, hogy odafent (vagy esetleg odalent) még mindig írnak majd néhány remek dalt Lemmy társaságában.