Bendarzsevszkij Anton megfogalmazása szerint a győztes csökkentett ultimátuma a vesztes számára azt jelzi, hogy jelentős változások várhatóak a háború menetében.
A béke eléréséhez vezető úton még hosszú a távolság, hiszen az érintett felek álláspontjai is jelentősen eltérnek egymástól - nyilatkozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban. A posztszovjet térség szakértője rámutatott, hogy amennyiben Ukrajna biztonsági garanciákat kap, lehetséges, hogy Volodimir Zelenszkij nyitott lesz a kompromisszumokra vagy valamilyen engedményekre, mivel ezek alapvető feltételei lehetnek Ukrajna hosszú távú fennmaradásának.
Jelenleg a pénteki csúcstalálkozón részt vevő delegációk tagjainak nyilatkozatai alapján sejthetünk némi információt az amerikai és orosz elnök alaszkai megbeszéléséről. E nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy bizonyos kompromisszumok körvonalazódhatnak az ukrajnai háború végkimenetele kapcsán. Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban kifejtette, hogy a két vezető találkozóját felfokozott izgalom övezte, és sokan áttörést vagy valamilyen kézzelfogható eredményt reméltek az egyeztetéstől. Ezzel szemben péntek óta a világ csupán találgatásokra szorítkozik arról, mi következhet ezután. Hivatalos részletek hiányában nem tudjuk, miről folyt a párbeszéd az amerikai és az orosz elnök között, és az is kérdéses, hogy valóban közeledtek-e az álláspontok. A háború lezárásának vagy a konfliktus rendezésének feltételei továbbra is homályban maradnak.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője kifejtette, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin a legfrissebb helyzetről tartott sajtótájékoztatón inkább általános megfogalmazásokra szorítkoztak. Mindketten egyetértettek abban, hogy a találkozó "termékeny" volt, azonban Trump elnök hangsúlyozta, hogy a felek szándékai és céljai között még mindig jelentős távolság áll fenn, ami miatt valódi megállapodás nem jöhetett létre.
A tárgyalás résztvevői csak keveset árultak el, a sajtóban viszont a hétvége óta egyre több információ lát napvilágot a lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban. A szakértő kiemelte: a sajtóértesüléseket mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, de mivel azóta már az Alaszkában szintén jelen lévő Marco Rubio amerikai külügyminiszter is nyilatkozott az ABC-nek, továbbá Steve Witkoff, az amerikai elnök oroszországi különmegbízottja is elmondta a véleményét, így "kezd összeállni a kép". A különmegbízott a CNN-nek elmondta, hogy Moszkva a területi kérdésekben is engedményeket tett, ami "áttörést jelenthet".
A rendelkezésre álló információk és a kiszivárgott hírek alapján a posztszovjet térség szakértője arra a következtetésre jutott, hogy az orosz elnök egyes engedmények és kompromisszumok lehetőségét vázolta fel az alaszkai találkozón. Az egyik lehetséges engedmény az lehet, hogy már nem követeli a négy kelet-ukrajnai régió teljes körű birtoklását, ugyanakkor felmerülhet egy minimális feltétel Vlagyimir Putyin részéről, amely a Donyec-medence orosz ellenőrzésének fenntartására vonatkozik. Bendarzsevszkij Anton megjegyezte, hogy az Egyesült Államok arra törekszik, hogy rávegye a kijevi vezetést ennek az elfogadására, cserébe pedig Washington, természetesen orosz közreműködéssel, bizonyos biztonsági garanciákat ígér Ukrajnának. Valószínű, hogy erről is szó esik majd a hétfői washingtoni tárgyalások során. Mint ahogy az Infostart is jelentette, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint a francia elnök, a német kancellár, a brit miniszterelnök és a NATO főtitkára is elkíséri Volodimir Zelenszkijt az Egyesült Államokba.
Steve Witkoff véleménye szerint Washington és Európa képes lenne egy olyan kollektív védelmet nyújtani Ukrajnának, amely a NATO 5. cikkelyére épül. Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára a területi kérdéseken túlmutatóan is lényeges a hosszú távú túlélés biztosítása. Ezzel párhuzamosan úgy véli, hogy...
minél nagyobb területeket veszít el Ukrajna, annál kevesebb a garancia arra, hogy az oroszok csak "köztes állomásokat szereznek és foglalnak el a terjeszkedés folyamatában".
Felidézte, hogy 2014-ben az orosz hatalom a Krím-félszigetet és két ukrajnai régió harmadát egyoldalúan annektálta, majd 2022 februárjában megkezdte a teljes körű inváziót. Jelenleg, biztonsági garanciák híján, semmi sem biztosítaná, hogy az oroszok évekkel később ne indítsanak újabb támadást Ukrajna ellen. A szakértő hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú kérdés, hogy mely országok vállalnák a felelősséget e védelmi garanciák biztosításáért, hiszen csak egy ilyen intézkedés jelenthetne valamilyen mértékű elrettentést Oroszországgal szemben. Eddig nem akadtak jelentkezők erre a feladatra; az Egyesült Államok az utóbbi években elzárkózott ettől a lehetőségtől, és az európai szövetségesek is mérsékelt érdeklődést mutattak. Csak a brit kormány vetette fel, hogy esetleg békefenntartókat küldenének Ukrajnába. Eddig az orosz vezetés is kategorikusan elutasította a nemzetközi biztonsági garanciák elfogadását, azonban az alaszkai csúcs eseményei talán új irányt vehetnek.
A szakértő megjegyezte: amennyiben a sajtóban megjelent információk és Steve Witkoff kijelentései valóra válnak, akkor...
"Valóban jelentős átalakulás várható az ukrajnai konfliktus alakulásában."
A gyakorlat világos üzenetet hordoz: amennyiben a jövőben az orosz fél a megkötött megállapodásokat figyelmen kívül hagyva mégis katonai agressziót indít Ukrajna ellen, az Egyesült Államok válaszul csapatokat és fegyvereket mozgósítana, hogy támogassa az ukrán haderőt.
A területi kérdések jelenlegi helyzete még mindig ködös, és nem világos, hogy a kijevi vezetést milyen mértékű területi engedményekre kényszeríthetik, ha egyáltalán létezik ilyen szándék. Bendarzsevszkij Anton az amerikai külügyminiszter nyilatkozatából arra a következtetésre jutott, hogy nem várható kényszerített döntés, és Ukrajnának magának kell mérlegelnie, hogy hajlandó-e lemondani a Donbaszról az amerikai biztonsági garanciák érdekében.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy a következő napok eseményei kulcsszerepet játszanak abban, hogy milyen közel kerülhetünk a tűszünet, vagy akár a békemegállapodás eléréséhez. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök nemrégiben bejelentette: ha a hétfői washingtoni találkozó Volodimir Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel kedvezően alakul, lehetőség nyílhat arra, hogy augusztus 22-én, pénteken egy háromoldalú (amerikai-orosz-ukrán) csúcstalálkozót tartsanak. A szakértő meggyőződése, hogy...
"messze vagyunk még a békétől, mert messze vannak egymástól az álláspontok is, és nagyon nehéz dilemmát jelent ez a helyzet Ukrajna számára".
Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin "egy csökkentett ultimátumot vetett fel" Donald Trumpnak az alaszkai találkozón. Hozzátette: "ez egy győztesnek az ultimátuma egy vesztes felé", amikor a győztes lemond bizonyos igényekről, jelen esetben két ukrán terület teljes birtoklásáról. Mint mondta, az utóbbi időben a sajtóban sok más feltétel is keringett, így például Ukrajna fegyverkorlátozása, az ország NATO-tagsága, a donbaszi területről való lemondás vagy a Krím elismerése. Nagy kérdés, hogy Volodimir Zelenszkij, mibe egyezik bele és mit vet el, hiszen aztán magyarázatot kell adnia otthon, az ukrán népnek. A szakértő szerint a kijevi vezetésnek rendkívül nehéz döntéseket kell majd meghoznia, de ha az ország megkapja az említett biztonsági garanciákat, akkor elképzelhető, hogy az elnök hajlandó lesz kompromisszumra vagy valamilyen engedményekre, mert ezek Ukrajna "hosszú távú fennmaradásának a feltételei lehetnek".
