A demencia komplex neurodegeneratív állapot, amely számos különböző okból kifolyólag alakulhat ki, és jellemzően az idősebb korosztályt érinti. A leggyakoribb okok között található az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia, a Lewy-testes demencia és a fron

A demencia olyan állapot, amely a gondolkodási folyamatok, érzelmi reakciók és társas készségek fokozatos romlásával jár. Ez a hanyatlás jelentősen befolyásolja a társas interakciókat és a mindennapi életvitelhez szükséges képességeket. A demencia a gondolkodás és a memória csökkenését, valamint a fokozatos elbutulást jelzi, ami a beteg életminőségét és környezetéhez való alkalmazkodását is nehezíti.

A demencia nem csupán egyetlen kórképet jelent, hanem különféle állapotok összességét, amelyek befolyásolják a memóriát, a gondolkodásmódot, a kommunikációs készségeket és a napi rutinok elvégzését. Az Alzheimer-kór a demencia legelterjedtebb kiváltója, azonban számos más betegség is hozzájárulhat e állapot kialakulásához, mint például a vaszkuláris demencia vagy a Lewy-testes demencia.

A demencia jelei fokozatosan, szinte észrevétlenül jelentkeznek, majd idővel egyre kifejezettebbé válhatnak. A legjellemzőbb tünetek közé tartoznak a következők:

A demenciának több típusa van, amelyek különböző módon érintik az agyat és a beteg viselkedését:

Jelenleg a demencia nem gyógyítható, de bizonyos terápiák lassíthatják a folyamatot és enyhíthetik a tüneteket:

A demencia a memória és a kognitív funkciók észlelhető romlását jelenti. A demenciák csoportosítása a kiváltó okok alapján történik, így megkülönböztethetjük az elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) típusokat. E különböző formákhoz eltérő kezelési módszerek és prognózisok társulnak.

Nem, az időskor önmagában nem vezet demenciához. Az öregedés folyamatával együtt járó enyhe memóriazavarok normálisak, ám a demencia egy kóros állapot, amely az agy működésének jelentős romlását jelenti.

Bár a demencia kialakulása nem mindig megakadályozható, az egészséges életmód fenntartása – amely magában foglalja a kiegyensúlyozott táplálkozást, a rendszeres mozgást, valamint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás elkerülését – jelentősen csökkentheti a kockázatokat. Ezen kívül a szellemi aktivitás, mint például a könyvek olvasása, rejtvények megoldása vagy új készségek elsajátítása, szintén hozzájárulhat a védelemhez.

Néhány típus, mint például a fiatalkori Alzheimer-kór, genetikai örökséggel is kapcsolatba hozható, azonban a legtöbb esetben a környezeti hatások és az életmódbeli szokások jelentősebb befolyással bírnak.

Ez egyénenként eltérő, de általában évek alatt fokozatosan súlyosbodik. Az Alzheimer-kór például 8-10 év alatt jelentős állapotromlást okozhat, míg más típusok, például a vaszkuláris demencia gyorsabban is előrehaladhat.

Jelenleg nincs gyógymód, de a kutatások folyamatosan zajlanak. Új terápiás lehetőségek, például immunterápiák és gyógyszeres kezelések fejlesztése zajlik, amelyek a jövőben lassíthatják vagy akár megelőzhetik a betegséget.