Tíz nap leforgása alatt gyökeresen megváltozott a magyarországi áram- és gázfogyasztás!
Az idei ősz első heteiben többször is sokéves mélypontra süllyedt Magyarországon a napi földgáz- és villamosenergia-felhasználás, jelentős részben a nyáriasan meleg időjárás hatására. Az időjárás megváltozásával és a hűvösebb napok beköszöntével azonban az energiafelhasználás a fűtési igény erősödését követve jelentősen, sokéves csúcsokra emelkedett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által rendelkezésünkre bocsátott statisztikából az is kiderül, hogy a külső hőmérséklet különbözőképpen befolyásolja a földgáz- és villamosenergia-felhasználást.
Az idei szeptember rendkívül meleg időjárást hozott magával egész Magyarország területén. A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései szerint a hónap középhőmérséklete országos szinten 18,28 Celsius-fokra rúgott, ami 2,24 fokkal magasabb az 1991-2020 közötti időszak átlagánál. Ezzel a hónap a XX. század kezdete óta a nyolcadik legforróbb szeptembernek számít.
Az őszi napfordulóig, amely szeptember 22-én van, az országos napi középhőmérséklet jellemzően elérte vagy akár meghaladta a 20 fokot is. Ezt követően azonban hirtelen és drámai lehűlés vette kezdetét, így szeptember végére a középhőmérséklet 10 fok alá csökkent. Október első harmadában pedig továbbra is a megszokottaknál hűvösebb időjárás uralkodott hazánkban.
A hűtési időszak végének és a fűtési időszak kezdetének határvonalát gyakorlatilag elmosó szélsőséges hőmérséklet-ingadozások következtében, mindössze néhány rövid időintervallumban, körülbelül
10 napon belül sokéves rekord magasságból sokéves mélypontra ereszkedett az átlaghőmérséklet,
mielőtt október 4-étől fokozatosan ismét emelkedni kezdett.
Az ősz első heteiben a napi gázfogyasztás a meleg időnek köszönhetően a szokásosnál alacsonyabban, nem egyszer sokéves rekord mélyponton alakult. A lehűlést szinte azonnal lekövette a földgáz felhasználásának alakulása is, a napi fogyasztás pedig az addigi 10-15 ezer köbméteres sávból október elsejéig a sokéves csúcsot jelölő 25 ezer köbméteres szintre nőtt, mielőtt az újabb enyhülés hatására megint csökkenésnek indult.
A földgáz továbbra is kiemelkedő szerepet tölt be a fűtési energiaigények kielégítésében, mivel közvetlenül hőtermelésre, valamint közvetve villamos energia előállítására is felhasználható. Habár a megújuló energiaforrások és a villamosítás, például a hőszivattyúk elterjedése miatt e szerepe fokozatosan csökken, a földgáz még mindig jelentős tényező a fűtési rendszerek működésében.
A napi földgázfelhasználás és a napi középhőmérséklet közötti kapcsolatot világosan bemutatja a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett statisztikai kiadványban található ábra.
A vizsgált időszak egészében (vagyis idén szeptember 1-jétől október 11-éig) a hazai földgázfelhasználás 639 893 ezer köbméter volt,
A 2021 óta elért legmagasabb érték.
Ezt az évet gyakran emlegetik az energiaválság kibontakozása előtti utolsó békeévként, ami nem meglepő, hiszen az energiapiaci árak már 2021 nyarán emelkedni kezdtek. Ennek hátterében főként az állt, hogy Moszkva már akkor is a szállítások korlátozásával próbálta meg felhajtani a gáz árát.
(A fogyasztási adat nem tartalmazza azt a földgázmennyiséget, amit a termelők közvetlenül végfelhasználóknak adnak át, a termálvíz kisérőgázt, a hazai metántermelést, valamint a földgáztermelők saját termeléséből felhasznált földgázt.)
A villamosenergia-felhasználás tekintetében azonban a grafikon adatai eltérő képet festenek.
Szeptember végétől az áramfogyasztás trendszerű emelkedése is megfigyelhető, melynek eredményeképpen október 9-ére sokéves csúcsra nőtt a felhasználás, miután az ősz első heteiben több alkalommal sokéves mélypontra esett a felhasználás. A földgázfogyasztással összevetve azonban lényeges különbség, hogy
A vizsgált időszak alatt a villamosenergia-felhasználás jelentős mértékben korlátozott keretek között ingadozott.
A gázfelhasználás mintázatának eltérése mögött az a megfigyelés áll, hogy a villamos energia egyre meghatározóbb szerepet játszik a légkondicionáló rendszerek működtetésében, ezzel összefüggésben pedig folyamatosan növekvő hűtési igényeket elégít ki. A földgáz, bár továbbra is jelen van az áramtermelésben, a megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan egyre inkább háttérbe szorul, így a gáz szerepe ezen a téren is csökken.
Amint a grafikonon is látható, szeptember első, nyárias heteiben a magyarországi bruttó villamosenergia-forgalom többször sokéves csúcsokat közelített (például szeptember 5-én és 10-én), amihez a klímaberendezések használata is hozzájárulhatott.
Fontos hangsúlyozni, hogy az áramfogyasztási statisztikák nem veszik figyelembe a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE-k), valamint azokat az erőműveket, amelyek saját termelésre működnek és visszatáplálás elleni védelemmel rendelkeznek (SCTE-k). Az utóbbi években a hazai HMKE-állomány jelentősen megnövekedett, és ma már a HMKE-k és SCTE-k együttesen hozzávetőlegesen az éves hazai villamosenergia-termelés tizedét képviselik.
Az áramfogyasztási trendek értelmezése még komplexebbé válik, amikor figyelembe vesszük, hogy sokan a klímaberendezéseket is használják a lakások hőmérsékletének kellemes szinten tartására az őszi és tavaszi időszakokban, amikor a fűtési igény viszonylag alacsony.
A vizsgált, szeptember 1. és október 9. közötti időszakban az ország bruttó villamosenergia-felhasználása 4 508 gigawattóra (GWh) körül alakult, amelynél az elmúlt 13 évben csak 2022-ben és 2023-ban volt alacsonyabb a fogyasztás (HMKE-k és SCTE-k nélkül).
A rendszerirányító MAVIR honlapján közölt előzetes - tehát szintén HMKE-k és SCTE-k nélkül értendő - adatok szerint szeptemberben 3 394,1 GWh volt a teljes bruttó hazai villamosenergia-felhasználás, 2,5%-kal kisebb, mint egy évvel korábban, így immár negyedik hónapja tart a negatív széria, amelybe a hőmérséklet mellett egyéb tényezők, például a gazdaság gyengélkedése is belejátszhattak.
