Jelenleg 10 kilóval vagyok nehezebb, mint egy évvel ezelőtt. Viszont a boldogságom sokkal nagyobb, mint valaha!

Egy évvel ezelőtt olyan mély gödörbe zuhantam, amiről úgy éreztem, sosem tudok majd felállni. Most, egy év elteltével, szinte 10 kilóval nehezebb vagyok, de a szívem sokkal könnyebb és boldogabb.

Egy évvel ezelőtt olyan sötét mélységekbe zuhantam, amiről akkor úgy éreztem, sosem fogok felállni. Egy rendkívül megterhelő érzelmi viharban találtam magam, amely teljesen kimerítette az energiáimat. Bár sosem küzdöttem a súlyfelesleggel, és mindig is vékony alkatnak számítottam, ebben az időszakban drámaian lefogytam. Nem követtem semmiféle diétát, és nem is sportoltam többet - egyszerűen képtelen voltam ételt magamhoz venni. A napjaim nagyrészt a dohányzás körül forogtak, éjszaka alig tudtam pihenni, és reggelente csak annyira voltam képes, hogy a külvilág számára úgy tűnjön, mintha még mindig működnék.

De ehelyett hallgattam. Megdöbbentő volt, hogy a külvilág csak azt látta, hogy vékonyabb vagyok, mint valaha, és mintha ez önmagában sikernek számított volna. Senki sem látta, hogy belül darabokra estem, hogy minden falat étel szorongást váltott ki belőlem, és hogy a testem valójában a túlélés legvégső tartalékaiból próbált működni. Akkoriban a BMI-m kórosan sovány kategóriába esett - és mégis, sokak szemében ez volt az "ideális" forma.

Most, egy év elteltével, majdnem 10 kilóval nehezebb vagyok. A testsúlyom pontosan annyira rúg, mint felnőttkorom során – kivéve azt a nehéz időszakot. A BMI-m most teljesen a normál tartományban van, a testem erősebb, és a közérzetem is sokkal stabilabb. Újra képes vagyok aludni, enni, és nevetni. És ami a legfontosabb: ismét önmagamra találok.